Dühöngött és fenyegetőzött Lech Kaczynski lengyel államfő, amikor 2008 augusztusában az elnöki különgép pilótája a veszélyes körülményekre hivatkozva megtagadta a parancsát, és nem volt hajlandó leszállni az Oroszországgal rövid háborúba keveredett Grúzia fővárosában, Tbilisziben, hanem az azerbajdzsáni Bakuban landolt. Sokan ezért tartják elképzelhetőnek, hogy a szovjet gyártmányú TU–154-es személyszállító múlt szombat reggeli lezuhanását megelőzően Kaczynski sürgetésére a pilóta az irányítótorony utasításait semmibe véve negyedszer is megpróbálta elérni az oroszországi Szmolenszk melletti katonai repülőteret, de a sűrű ködben a gép fáknak ütközött, és lángok martaléka lett.
A modern Lengyelország legsokkolóbb katasztrófájában az elnöki házaspár mellett a politikai, egyházi és katonai elit számos tagja vesztette életét. A döbbent országban egyhetes nemzeti gyászt rendeltek el, Varsóban virágok, koszorúk és mécsesek borították el az elnöki palota és a parlament környékét, a múlt vasárnap pedig a lengyel származású II. János Pál pápa öt évvel ezelőtti halála óta nem látott tömegben zarándokoltak a katolikus lengyelek misére. Kaczynski és a 95 másik áldozat gyászszertartását a hétvégén tartják.
A sors morbid fintoraként az államfő és kísérete éppen arra a megemlékezésre utazott, amelyet a Szmolenszk melletti katyni erdőben az orosz titkosszolgálat által elkövetett mészárlás 70. évfordulójára tartottak. A más helyszíneken is megrendezett tervszerű vérengzésben 1940 április–májusában Sztálin utasítására 22 ezer lengyellel, az ország – potenciálisan a megszállást megnehezítő – elitjével, tartalékos tisztként a frontra vezényelt jogászokkal, orvosokkal, politikusokkal végeztek, majd az egész ügyet a nácik nyakába varrták. Az összeesküvés-elméleteket faragók felidézték 1943-at is, amikor a katyni mészárlást leleplezni igyekvő Wladyslaw Sikorski tábornoknak, az emigráns lengyel kormány miniszterelnökének gépe Gibraltárról felszállva a tengerbe zuhant, s bár idegenkezűséget a gyors brit vizsgálat nem állapított meg, sok lengyel máig Sztálint véli a háttérben.
A lengyel alkotmány világos rendelkezéseinek hála, a tragédia miatt megüresedett kulcspozíciókat gyorsan betöltötték. Az ügyvezető államfői teendőket Bronislaw Komorowski, a parlament alsóháza, a szejm elnöke vette át, a jegybank élére pedig ideiglenesen a balesetben elhunyt kormányzó helyettese, Piotr Wiesolek lépett. Az állandó utódot Komorowski javaslatára a szejm nevezheti ki. A hadsereg és a három haderőnem vezérkari főnökei helyére a rangidős főtisztek rukkoltak elő, az elhunyt képviselők mandátumát pedig a 2007-es választási listán mögöttük végzett párttársaik veszik át.
Nehezebb lesz a lelkeken esett sebeket begyógyítani, és a politikai következményeket kezelni. Donald Tusk miniszterelnök 2007. októberi választási győzelme óta küzdött a kormánynak gyakran keresztbe tevő államfővel, akivel azon is civakodott, ki képviselje Lengyelországot külföldön. Az orosz meghívás elmaradása mellett ennek is köszönhető, hogy a múlt szerdai hivatalos megemlékezésen Katynnál Tusk vett részt Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök vendégeként, Kaczynskinek csak a tragikus végű magánlátogatás maradt.
A lengyel kormányfő és pártja, a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) a közvélemény-kutatásokban fölényesen vezet ugyan az elhunyt elnök ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski irányította jobboldali konzervatív Jog és Igazság Párt (PiS) előtt, ám célszerűnek látszik az óvatosság. Különösen Komorowski számára, aki a PO jelöltjeként toronymagas esélyesként szembeszállt volna az októberi elnökválasztáson a hivatala megőrzésére pályázó Kaczynskivel, és most minden döntését jól meg kell fontolnia, nehogy úgy tűnjön, idejekorán jól érzi magát az ölébe hulló tisztségben. Egyelőre nem tudni, az összetört Jaroslaw indul-e, vagy a PiS mást kénytelen keresni, ám az alkotmány értelmében az átmeneti államfőnek 14 napon belül ki kell írnia az elnökválasztást, amit 60 napon belül meg kell tartani.
A tavaly az EU-ban egyedüliként – 1,7 százalékos – növekedést elért lengyel gazdaság aligha sínyli meg a kényszerű váltást a jegybank élén. A kormányzóval együtt tíztagú monetáris tanácsban az utóbbi két és fél évben megüresedett helyek betöltésével többségbe kerültek a kormány gazdaságpolitikáját – a PiS által hátrahagyott, szombaton elhunyt Slawomir Skrzypekkel ellentétben – szimpátiával szemlélők. Ennek tulajdonítják, hogy a múlt héten az árfolyam lebegtetésének 2000-es kezdete óta először a jegybank beavatkozott a valutapiacokon, hogy megtörje az idén az euróval szemben már 6 százalékkal erősödött zloty lendületét. A tanács április végén tartja következő ülését, amin arról döntenek, emeljék-e a rendszerváltás óta a legalacsonyabb szintre, 3,5 százalékra süllyesztett irányadó kamatlábat.
A tragédiában moszkvai szálat sejtető összeesküvés-elméletek alól a talajt az oroszok nemcsak azzal igyekeztek kihúzni, hogy a kormánygép fekete dobozát lengyel szakemberek jelenlétében nyitották föl, beszédesek voltak a gesztusok is. Dmitrij Medvegyev az első külföldi államfő volt, aki részvétét fejezte ki – és Oroszországban hétfőre gyásznapot rendelt el –, a mindig távolságtartó Putyin pedig tőle szokatlan mozdulattal átölelte és vigasztalta a katasztrófa helyszínére érkezett, megrendült Tuskot. A kétoldalú kapcsolatok javítása irányába tett lépésként értékelik azt is, hogy Putyin, bár bocsánatot nem kért, a múlt szerdai hivatalos megemlékezésen – még a tragédia előtt – orosz államférfiként először ismerte el Moszkva felelősségét a katyni mészárlásban, amit 1990-ig nemcsak Oroszországban, de a lengyel történelemkönyvekben is a németeknek tulajdonítottak. A tragédia hozadéka az is, hogy az orosz állami tévé vasárnap este főműsoridőben mutatta be Andrzej Wajda Katyn című – egy héttel korábban még a kevésbé nézett kulturális csatornára száműzött – filmjét. A Lengyelországban jól fogadott gesztusok persze nem jelentik azt, hogy Varsó és Moszkva álláspontja közeledne a balti-tengeri földgázvezeték vagy az amerikai rakétapajzs európai leágazása ügyében, ám a hangnem sokat javulhat.
NAGY GÁBOR
