A liberális német hírmagazinban a 77 éves író rámutat: a jogszabály alkotói, kommentálói és védelmezői úgy tesznek, mintha nem értenék, miért vannak egyaránt felháborodva a médiatörvény bel- és külföldi bírálói. Szerinte abból a szempontból nagy hasonlóság van az 1989-ban megbukott államszocializmus és az új jobboldal között, hogy mind a kettő etatista. Az utóbbi a lehető legtöbb dolgot újból államosítani és centralizálni akarja. Az államszocializmus olyan politikai társadalom volt, amelyben nem léteztek törvényes, a kormánytól független ellenőrzési mechanizmusok.

"Médiatörvényről beszélünk, holott lényegében a sajtó és a kultúra szabadságának megfojtásáról van szó - folytatódik az írás. - Újfajta diktatúráról van szó. Újszerűsége abban áll, hogy megpróbál az Európai Unión belül létezni és hatni. Magyarország fogódzót nyújt az erős emberről Nyugat-Európában táplált elképzeléseknek is. A magyar rezsim nem fog ünnepélyesen hátat fordítani az uniónak, ám dacol vele, és nem akarja megváltoztatni a botrányos törvényt."

Konrád a továbbiakban idéz a Szépírók Társaságának a múlt héten elfogadott nyilatkozatából, amely tiltakozik a médiatörvény ellen, majd így zárja írását: "Egykor a szamizdat, az illegalitásban keletkezett konspiratív irodalom volt a papíros korszak válasza az önkény kihívásaira. A mai kor elektronikus eszközei új lehetőségeket kínálnak, amelyeket a fiatal kortársak használhatnak fel, méghozzá mozgékonyabban, mint a cenzorok. Nem sok időbe fog telni, és a felháborodottak saját nyelvet fognak találni, amellyel menthetetlenül nevetség - a bénultság szinonimája - tárgyává teszik a kevélyeket."