Andreas Carlgren környezetvédelmi és Eskil Andersson agrárminiszter reagáló közleményükben hangsúlyozzák, hogy Svédország farkaspolitikájáról elsősorban helyben kell dönteni, nem pedig Brüsszelben. "Biztos vagyok benne, hogy el tudjuk majd oszlatni azokat a kételyeket, amelyeket a bizottság megfogalmazott farkaspolitikánkkal szemben" - fogalmazott Carlgren újságírók előtt.

A zöldminiszter közlése szerint a 2009-ben hatályba lépett új farkasprogram célja a beltenyészettől sújtott állomány "genetikai feljavítása". Ennek érdekében még idén új farkasokat telepítenek be az országba Finnországból és más keleti területekről - tette hozzá. Carlgren kilátásba helyezte, hogy 2012-ben is folytatódhat a vadászat, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy minden évben felmérik az állományt, és ez alapján döntik el, szükség van-e a vadászati kvóták kiadására.

A svéd hatóságok tavaly december közepén jelentették be, hogy 2011. január 15. és február 15. között újabb farkasvadászati szezont hirdetnek, ezúttal összesen 20 állat kilövését engedélyezve a kijelölt vadászoknak. A skandináv ország parlamentje - 1964 óta először - 2009-ben adott engedélyt a vadászat folytatására: akkor a téli szezonban 27 egyed kilövését engedélyezték, amit a vadászok négy nap alatt el is végeztek. Idén sem tétlenkedett a több mint 6700 engedéllyel rendelkező vadász, a húsz állatból tizennyolcat már leterítettek.

A döntés hátterében az áll, hogy az utóbbi évtizedekben elszaporodtak a farkasok Svédországban, és egyre nagyobb veszélyt jelentettek a juhokra és rénszarvasokra. A parlament határozata értelmében az ország teljes farkasállományát 210 egyedben kell maximálni - ezt egyébként az Európai Bizottság "önkényes plafonnak" nevezte - , és az állatok 20 falkában élhetnek az ország területén. Ezzel összhangban évente 20 kölyök születhet a következő öt évben, a túlszaporodott régiókban pedig vadászati kvóták kiadásával fogják vissza az egyedszámot.

Környezetvédők elsietettnek, kegyetlennek és koordinálatlannak nevezték a vadászatot. A Természetvédelmi Világalap (WWF) álláspontja szerint a döntés nélkülözi a tudományos megalapozottságot, teljesen véletlenszerű, és azzal fenyeget, hogy nagyszámú genetikailag értékes állattal végeznek. Tom Arnbom, a szervezet ragadozókkal foglalkozó részlegének vezetője szerint a kilövések nem segítenek a svéd farkaspopulációt sújtó beltenyészeten sem.

Monica Eriksson, a svéd környezetvédelmi ügynökség illetékese szerint ugyanakkor semmi véletlenszerű nincs a vadászatban. Mint mondta, azokon a területeken, amelyekről ismert, hogy eltérő génállománnyal rendelkező "bevándorló" farkasok vagy utódaik lakják, nem adnak ki engedélyt.