Az országot kormányzó junta szigorú biztonsági intézkedéseket vezetett be ez alkalommal. A rendkívüli óvatosságáról és titkolózásáról ismert kormányzat a múlt hét végén lezárta a fővárost, s a parlament épületébe behajtó autókat egyenként ellenőrizték, pokolgépek és robbanószer után kutatva. A parlamenti üléseket a nyilvánosság teljes kizárásával tartják, újságírók még a parlament épületébe se tehették be a lábukat.

A katonai kormányzat 2003-ban indította útjára a "fegyelmezett demokrácia" megteremtését célzó útitervet, amelynek egyik jelentős szakaszát alkotja a parlament létrehozása. A törvényhozás néhány napig tartó ülésén megválasztják az ország elnökének jelölt három személyt, s egy szűkített testület dönti majd el, hogy közülük ki lesz az elnök, és kinek jut a két alelnöki poszt. ianmarban november 7-én tartottak parlamenti választást, amelyen, a junta által létrehozott párt, a Szövetségi Szolidaritás és a Fejlődés Pártja (USDP) a mandátumok hozzávetőleg 80 százalékát szerezte meg.

A katonai junta szerint a választások kulcsfontosságú lépést jelentenek a demokrácia megteremtése felé. Ezt a véleményt osztja Mianmar leghűbb szövetségese, Kína is, de a rendszer bírálói szerint a szavazás nem volt sem szabad, sem igazságos. A választás után néhány nappal kiengedték több mint hét éve tartó házi őrizetéből a mianmari ellenzék vezéralakját, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit. A legfelsőbb bíróság egy héttel később elutasított az Aung Szan Szú Kji vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt arra vonatkozó kérvényét, hogy a pártot ismét vegyék hivatalosan jegyzékbe.