Alig egy hónappal azután, hogy Tunézia Zin el-Abidin ben Ali zsarnokoskodó elnök elűzését ünnepelte, a pénteki kairói események még erőteljesebb képet festettek az arab utca újkeletű hatalmáról: öklüket rázó tömegek a tekintélyelvű Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondását ünnepelték.
Mubaraknak, csaknem három évtizeden át a közel-keleti politika és a térséggel kapcsolatos nyugati politika fő támaszának a bukása újabb történelmi pillanatot jelent az arab világnak. Ami január végén még a kemény rendszerrel szembeni lázadási kísérletként indult, népfelkeléssé nőtte ki magát, amely pénteken végül néhány óra leforgása alatt Kairó elhagyására és lemondásra kényszerítette Mubarakot.
A "nílusi forradalom" azonban - amely 32 évvel az amerikai támogatást élvező iráni sah kormányának bukása után következett be - súlyos kérdéseket vet fel a Nyugattal szövetségesi viszonyt ápoló térségbeli kormányok hosszú távú stabilitását illetően, és jelentősen kihathat a Földközi-tenger medencéjétől a Perzsa-öbölig terjedő térséggel kapcsolatos amerikai politikára. Nem biztos, hogy a reformokat követelő mozgalom a közeljövőben újabb országokra terjed át, ám hatása kevésbé látványos, de fontos változásokban, reformokban már érezteti hatását.
Szaúd-Arábiában - amely Egyiptom mellett az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikájának másik sarokköve - ellenzéki aktivisták csütörtökön kérték Abdallah királytól politikai párt engedélyezését, ami ritka példa a Mubarakot az utolsó pillanatig támogató szaúdi uralkodó abszolút hatalmának megkérdőjelezésére.
Szíriában február elején megkíséreltek az egyiptomi tüntetések "ihlette" tiltakozásokat szervezni, de a biztonsági erők leverték a kísérletet. A héten azonban három év óta először ismét elérhető volt a Facebook közösségi portál és a YouTube videomegosztó - jóllehet ilyen közösségi oldalakon kezdték el szervezni az egyiptomi megmozdulásokat is.
Jordániában az új miniszterelnök, Maarúf al-Bahít szerdán megígérte, folytatják azokat a politikai reformokat, amelyeket az uralkodót kormányátalakításra rákényszerítő tüntetők követeltek.
Ali Abdullah Szaleh jemeni elnök - szintén fontos amerikai szövetséges, aki már több mint három évtizede hatalmon van - a múlt héten meghajolt a tüntetők nyomása előtt és bejelentette, hogy nem indul a következő, 2013-ban esedékes elnökválasztáson és nem próbálja meg hatalmát átadni a fiának.
Bahreinben, amely a politikailag legmegosztottabb öbölmenti ország, az uralkodó, Hamad bin Isza al-Kalifa sejk néhány órával Mubarak bukása előtt bejelentette, minden család közel 2700 dollárnak megfelelő értékű juttatást kap. Az uralkodó ezzel nyilván a feszültséget akarta csillapítani.
Sokak félelme szerint Oroszország néhány éven belül képes lehet arra, hogy támadást indítson egy másik európai ország, akár egy NATO-tagállam ellen. Ez attól is függ, hogy Ukrajna meddig állja a sarat.
Ha elmaradt volna az alku annak komoly hatása lett volna az 1700 milliárd dollárt kitevő kétoldalú kereskedelemre.
Több ponton is jogellenesnek tartják a folyamatot.
Április 12-én lesz a voksolás, ha hinni lehet a dátumnak a kormányfő polóján.
