Az erőszakos összecsapással súlyosabbra fordult a helyzet Perzsa-(Arab-)öböl bejáratánál lévő, stratégiai fekvésű Ománban, ahol Kábúsz bin Szaid asz-Szaid szultán épp a hét végén jelentette be kormányának átalakítását, hogy lecsitítsa a tunéziai és egyiptomi fordulat által ihletett, eddig békés tiltakozásokat.

"Két ember meghalt, miután a rendőrség gumilövedékekkel a tömegbe lőtt" - közölte egy szemtanú a brit hírügynökséggel a fővárostól mintegy 200 kilométerre északnyugatra fekvő Szuhárból. A több száz, munkát követelő tüntető szemtanúk szerint megpróbálta megostromolni a város rendőrkapitányságát, s válaszul a rendőrök először könnygázt vetettek be velük szemben.

Az összecsapást követően a katonaságot is kivezényelték a rend helyreállítására. 

Az uralkodó a kabinet hat miniszterét és több tanácsadóját cserélte le szombaton, s bejelentette a diákok ösztöndíjának emelését is, miután az utóbbi napok tüntetésein a tiltakozók az ország ügyeibe való nagyobb beleszólást követeltek.

Az 1970 óta hatalmon lévő Kábúsz szultán szigorú ellenőrzése alatt tartja az Arab-félsziget délkeleti végében elterülő országot, amely a túlparti Iránnal együtt felügyeli a Hormuzi-szoros hajóforgalmát. Itt halad át a világ olajtartályhajó-forgalmának mintegy 40 százaléka.

Ománban január közepén kezdődtek néhány száz fős tüntetések a magas árak és a korrupció ellen. A monarchiában ritkának számító jelenséget vélhetően a tunéziai fordulat eseményei váltották ki. Egy hónappal később a hatóságok 364 dollárról 520-ra emelték a magánszektorban dolgozók minimálbérét, február 18-án azonban ismét fizetésemelést és politikai reformokat követelő tüntetés volt a főváros Maszkatban.

Az alkotmányos monarchiaként működő Omán az első öböl menti állam volt, ahol - 1994-ben - a nők megkapták a választójogot. Utcai megmozdulások szervezése, valamint szakszervezetek és pártok alakítása azonban szigorúan tilos.