szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nyolc évvel az iraki invázió kezdete után ismét aktív hadműveletekbe kezdtek a brit fegyveres erők nemzetközi katonai koalíció részeként, ezúttal azonban alapvető különbség, hogy brit szárazföldi alakulatok nem vesznek részt a támadásban.

Nagy-Britannia hozzávetőleg 40 ezer fős kontingenssel vett részt a 2003 tavaszán indult iraki invázióban, amelynek elsődleges meghirdetett célja az iraki tömegpusztító fegyverzet felszámolása volt, miután Szaddám Huszein akkori iraki elnök a brit és az amerikai álláspont szerint nem tett eleget az ezt előíró ENSZ-határozatoknak. Az iraki háborúban részes brit haderő zöme szárazföldi alakulat volt.

Most azonban reguláris brit szárazföldi alakulatok Líbia közelében sincsenek, eltekintve a hadsereg különlegesen kiképezett elit kommandójának (SAS) néhány szakasznyi fegyveresétől, amely sejtések szerint titkos küldetéseket teljesíthet valahol a líbiai sivatag mélyén, bár a brit kormány soha semmilyen körülmények között nem fedi fel, hogy az SAS egységei éppen merre járnak a világban és mit csinálnak.

A líbiai hadműveletekben brit részről "hivatalosan" a királyi légierő (RAF) és a királyi haditengerészet vesz részt, az előbbi Tornado és Typhoon harci gépekkel, az utóbbi pedig - a brit védelmi minisztérium szombat esti közlése szerint - Tomahawk robotrepülőgépekkel felszerelt tengeralattjárókkal.

A brit légierő kötelékébe - a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóműhely, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ országainak védelmi kapacitásairól összeállított, alig egy héttel a líbiai beavatkozásra felhatalmazást adó ENSZ-határozat elfogadása előtt kiadott idei elemzés (Military Balance 2011) szerint - 105, földi célpontok támadására alkalmas Tornado GR4-es, illetve 72 igen korszerű, légi harcra kialakított Typhoon tartozik.

A haditengerészet állományában Vanguard, illetve Trafalgar és Astute osztályú tengeralattjárók vannak, de biztos, hogy a líbiai hadműveletekben csak ez utóbbi két osztály hajói vesznek részt, mivel a Vanguard flotta a brit hadászati atomütőerőt hordozza, és egységeinek hollétéről a brit kormány - csakúgy, mint az SAS bevetéseiről - soha nem közöl részleteket.

A súlyos brit költségvetési helyzet konszolidálásának jegyében végrehajtott kiadáscsökkentések ugyanakkor a brit csapásmérő kapacitást sem hagyták érintetlenül.
 A konzervatív-liberális brit kormánykoalíció az általa elvégzett átfogó stratégiai, védelmi és biztonsági felülvizsgálat eredményeként tavaly ősszel bejelentette, hogy reálértéken 8 százalékkal csökken a következő négy évben Nagy-Britannia védelmi költségvetése.

A takarékosságnak máris áldozatul esett a királyi haditengerészet egykori zászlóshajója, az Ark Royal repülőgép-hordozó, amelyet több más hadihajóval együtt leszereltek, és kivonták a szolgálatból a helyből felszállni képes, négy évtizedig használt Harrier harci gépeket is. Nagy-Britanniának a következő tíz évben valószínűleg nem lesz önálló, repülőgép-hordozókról bevethető légi csapásmérő ereje.

Emellett hétezer fővel valamivel 100 ezer alá csökken a szárazföldi hadsereg létszáma, és egyaránt ötezer fős leépítés lesz 2015-ig a légierő és a haditengerészet személyi állományában. A két fegyvernem létszáma így 30 ezerre, illetve 33 ezerre apad.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Világ

A felkelők segítségére sietett a Nyugat Líbiában – percről percre

A nemzetközi koalíció katonai akciójában a líbiai légvédelem jelentős része megsemmisült, az akció kezdete óta Kadhafi nem tudott légicsapást mérni az ellenállókra. Ahogy a NATO átveszi a Líbia elleni katonai fellépés irányítását, az Egyesült Államok fokozatosan megkezdi hadihajóinak kivonását a Földközi-tenger térségéből. A Líbia elleni nemzetközi koalícióban részt vevő államok, valamint az Arab Liga és az Afrikai Unió kedden külügyminiszteri szintű találkozót tart Londonban.