Robert Gates azt akarja szorgalmazni az iraki vezetésnél, hogy mélyítse el az ország belpolitikai stabilitását, ami lehetővé teszi majd, hogy az év végéig Washington kivonja a még az országban tartózkodó 47 ezer fős csapatait. Az erőszak jelentősen csökkent az arab országban 2006-2007-es tetőpontjához képest, de még mindig aggasztó mértékű, hogy  a felkelők képesek nagyobb szabású merényletre. Éppen a múlt héten fegyveresek 60 embert öltek meg egy tartományi közigazgatási központban.

Egyes hírek szerint az amerikai katonai vezetés felgyorsítaná a csapatkivonást, miközben nem kizárt, hogy Bagdad éppen arra kéri majd Washingtont, hogy az ország biztonsága érdekében ne kapkodja el a nyolcesztendős jelenlétének feladását. Az Obama-kormányzat jelzett bizonyos rugalmasságot - amennyiben az iraki vezetés ezt kívánná.

Egy amerikai védelmi minisztériumi forrás úgy nyilatkozott, hogy "folytatjuk erőink létszámának csökkentését a biztonsági megállapodásnak megfelelően, de amennyiben kérik ennek módosítását vagy bármi mást, akkor azt jó volna saját érdekükben minél korábban megtenniük, mert kezdünk kifogyni a hónapokból. A labda az ő térfelükön van" - mondta az illetékes.

Gates igyekszik majd rávenni az irakiakat, hogy mielőbb nevezzenek ki új védelmi minisztert. Núri al-Málikinak sikerült tavaly decemberben síita vezetéssel kormányt alakítania a szunniták és kurdok részvételével, de kulcsfontosságú tárcák még betöltetlenek. Gates előzőleg Abdallah szaúd-arábiai uralkodóval tárgyalt Rijádban. A megbeszélést követően az amerikai miniszter azzal vádolta Iránt, hogy megpróbálja kihasználni a bahreini válságot - a síita többség lázadását a szunnita uralkodócsalád ellen -, és bajt akar keverni a Perzsa-öböl térségében. "Bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy az irániak megkísérlik kihasználni a bahreini helyzetet (...) és további nehézségeket akarnak okozni" - hangoztatta Gates.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok egyaránt azzal vádolja a - síita - Iránt, hogy meg akarja ingatni az öbölbeli helyzetet, összeesküvést sző az ottani szunnita arab monarchiák ellen, amihez az öbölmeni országok síita közösségeit használja eszközül. Ez utóbbiak úgy tartják, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesítik őket hazájuk hatóságai.