Az új magyar alkotmány látszólag hosszú évekre bebetonozza Orbán Viktor birodalmát, olyan paragrafusokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a Fidesz minden későbbi kormányt cselekvőképtelenné tegyen. Saját pártjában Orbán Viktor nem tűr ellentmondást, az ellenzék pedig gyenge – írta Kathrin Lauer, a lap budapesti tudósítója.

Kérdéses, hogy mennyire tud még nyilvános ellenállás kibontakozni Magyarországon, ha júliusban a médiatörvény is életbe lép – vélekedett, a törvényt "korlátozónak" nevezve. A törvény hatályba lépése egybeesik a magyar európai uniós elnökségi félév végével, amikor a világ esetleg kevésbé figyelmesen szemléli majd Magyarországot – tette hozzá.

„Mindazonáltal sokkal hatalmasabb birodalmakat is láttunk már saját nagyságuk és hatalmuk miatt összeomlani." A jobboldali radikálisokkal szembeni fellépésben máris gyengének mutatkozott Orbán – írta. "Egyszer a Fideszen belül is ellenállásnak kell támadnia Orbán arroganciájával szemben. Lesznek hoppon maradottak vagy egyszerűen csak józanok, akik mégis meg akarják majd kockáztatni a demokráciát" – áll a Der Standard kommentárjában.

A Die Presse című konzervatív napilap keddi száma tudósításban foglalkozott az új alkotmány elfogadásával. Orbán miniszterelnök átkorbácsolja a vitatott alkotmányt című írásában Thomas Rosen belgrádi székhelyű tudósító beszámolt arról, hogy az alkotmányt a kormánypárti képviselők szavazataival fogadták el. "A jobboldali populista Fidesz által a parlamenten mindössze néhány hét alatt átkorbácsolt" alkotmányjavaslatot – írta – a kormánypárti frakció minden képviselője megszavazta, az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, a Jobbik nemmel szavazott.

A cikk kitért arra, hogy az alkotmányt belföldön és külföldön is bírálatok érik. Többek között ismertette a "keresztény-nacionalista alaphanggal", az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével és "a hatalommegosztás elvének fellazításával" kapcsolatos bírálatokat. Felidézte, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a szavazás előtti budapesti sajtótájékoztatóján nemzetközi tanácsadók megkérdezésére hívott fel és kijelentette, hogy a kormánynak biztosítania kell a törvények összhangját a nemzetközi egyezményekkel.

Kitért arra is, hogy a Medián közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a lakosság hatvan százaléka egyetértene egy népszavazás kiírásával. A Fidesz álláspontja szerint azonban – tette hozzá – már egy éve, a parlamenti választásokkor lezajlott a népszavazás.

"A miniszterelnököt nem aggasztja a szemrehányás, hogy a nyilvánosság megkerülésével hozták létre az alkotmányt: végül is több százezer állampolgár élt a lehetőséggel, hogy egy kérdőíves akció keretében véleményt nyilvánítson. Valóban, utána ejtették azt a tervet, hogy az anyák gyerekeik után második szavazati lehetőséget kapjanak" – írta végül tudósításában a Die Presse.