Újra láthatók az Esterházyak törökkori kincsei Fraknó várában

A régi fényében pompázó megújított kiállításon Pápa város 1683-as török bevételét ábrázolja az a nagyméretű festmény, amelynek keletkezése Esterházy Pál uralkodására, de legkorábban a 17. század végére tehető.

Beszámolt arról, hogy restaurálták a 17. század első feléből származó török díszsátrat, amelynek belső, piros oldalán stilizált virágminták láthatók. A textíliák közül előkerült egy aranyozott ezüst dróttal hímzett előkelő török nyeregtakaró, amelyet türkiz és rubin berakásos medalion díszít.

A kiállításon látható hat reflexíj is a 17. század második feléből. A török íjászoktól Európa különösen tartott, mert az íjakat eredeti görbületük ellenében feszítették meg és így több mint 300 méterre is ellőttek vele. A markolat halenyvvel összeragasztott öt farétegből készült, az íj végein szaruszarvakat helyeztek el, ezek rovátkáiba akasztották be a nyers bőrből vagy nyersselyemből készült húrt, az íjat pergamennel vonták be. A mostani kiállításra készülve a kutatók a zászlógyűjteményben azonosítottak egy török eredetű darabot is.

A dobszó a hadszíntereken felhangzó török katonazene elengedhetetlen része volt. Ilyenkor a nyeregre rögzítve, kézzel vagy botokkal ütve pergett a dob, félelmet keltve az ellenség soraiban. Két pár bőrből, rézből és pergamenből készült dobot csodálhat meg a látogató a tárlaton Fraknó várában.

Az 1683-as, Bécsnél a törökök felett aratott győzelem után fokozatosan beköszöntött az "alla turca" divat, amely a zenében is nyomot hagyott, például Mozart 1778-ban megírta a Török indulót, 1782-ben a Szöktetés a szerájból című operát, 1794-ben pedig Joseph Haydn papírra vetette a Katona-szimfóniát, amely a janicsárok katonazenéjére emlékeztet.