Baloldali aktivisták másztak fel a tel-avivi tőzsde tetejére

Izraeli baloldali aktivisták tucatjai másztak fel csütörtökön a tel-avivi tőzsde tetejére annak a tiltakozó tömegmozgalomnak a keretében, amely két hete kezdődött a lakásárak emelkedése ellen - közölte a katonai rádió.

  • MTI MTI
Baloldali aktivisták másztak fel a tel-avivi tőzsde tetejére

A nagyhatalmú Hisztadrut szakszervezeti szövetség támogatásáról biztosította a tüntetőket, akik ezrével gyűltek össze sátrakban a Rotschild körúton, Tel-Aviv egyik legelőkelőbb helyén, valamint más városokban, köztük Jeruzsálemben és Haifán.

A Háárec című baloldali lapban kedden közölt felmérés szerint az izraeliek 87 százaléka támogatja a tiltakozó mozgalmat, és 54 százalék "elégedetlen" azzal, ahogy Benjámin Netanjahu kormányfő e válságot kezeli. Négy évtized óta ez a legjelentősebb társadalmi mozgalom Izraelben.

"Ha főtitkárunkat, Ofer Einit szombat estig nem fogadja a miniszterelnök, hogy megvitassák a szociális válság megoldási lehetőségeit, a Hisztadrut minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a tüntetők követeléseinek támogatására" - mondta a szövetség szóvivője. Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy a Hisztadrut tervez-e felhívást általános sztrájkra. Szombat este újabb tüntetés várható Tel-Avivban.

A katonai rádió tudósítása szerint a tőzsdeépület tetején tanyázó tüntetők azzal indokolják tettüket, hogy "négy nagy csoport ellenőrzi a részvénypiac 80 százalékát, és megkaparintotta a nemzetgazdaság növekedésének minden gyümölcsét".

Az ingatlanárak szédítő emelkedése miatti tiltakozási hullám láttán Netanjahu kedden bejelentett egy azonnali lakásépítési tervet, de azt a tüntetők elégtelennek ítélték. A lakásárak egy év alatt 32 százalékkal szöktek fel Tel-Avivban és 17 százalékkal Jeruzsálemben, s e tendencia az egész országra érvényes, miközben a bérek stagnálnak.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?