Václav Klaus cseh köztársasági elnöknek meggyőződése, hogy az államnak határozottan be kell avatkoznia Észak-Csehországban és véget kell vetnie a helyi lakosság és a betelepülő romák közötti zavargásoknak.
Az államfő szerint ez azonban csak rövidtávú megoldás, s elsősorban azt kell megakadályozni, hogy roma gettók alakuljanak ki. "Itt az államnak könyörtelenül be kell avatkoznia, erővel kell beavatkozni, hogy véget vessünk a zavargásoknak. Ez teljesen nyilvánvaló dolog" - nyilatkozta Klaus hétfőn délután Karlovy Varyban újságíróknak.
Az észak-csehországi Varnsdorf, Rumburk és Novy Bor környékén már hosszabb ideje konfliktusok vannak a helyi lakosság és a betelepülő romák között. Varnsdorfban szombaton a romaellenes tüntetés erőszakba és a rendőrséggel való összecsapásokba torkollott. A hosszú távú megoldás Klaus szerint csak az lehet, hogy meg kell akadályozni az olyak gettók kialakulását, amelyek lakói nincsenek bekapcsolva a társadalom normális vérkeringésébe.
A helyi lakosság és a régióba az utóbbi két-három évben nagy számban betelepült romák közötti feszültség augusztusban mérgesedett el, azután, hogy cigány fiatalok csoportjai legalább két esetben késekkel, vasdorongokkal, üvegekkel felszerelkezve helyi fiatalokat bántalmaztak, akik közül néhányan súlyosan megsérültek. A hatóságok a támadásokat "rasszista indítékúnak" minősítették. A helyzet elmérgesedését mutatja, hogy most már több száz kommandós van a térségben, s mindennaposak a tüntetések.
Hétfőn délután Varnsdorfban mintegy 200-250 személy tüntetett a rendőrség szombati beavatkozása ellen. A tüntetők azt állítják, s hatóságok fellépése eltúlzottan durva volt, s állítólag keményebben léptek fel a tüntetők, mint a romák ellen. Májusban a régió 18 településének polgármestere levélben fordult Petr Necas kormányfőhöz, hogy az állami szervek orvosolják a helyzetet. A polgármesterek helyi polgárőrséget is létre akartak hozni, de azt a hatályos cseh törvények nem engedélyezik.
Észak-Csehországban egyre súlyosabb problémát jelent a nagyszámú, rossz körülmények között élő, többségében munkanélküli roma lakosság. A helyi megfigyelők és a prágai sajtó szerint is nagy a valószínűsége annak, hogy a régióba romák szervezett betelepítése folyik. Az ingatlanügynökségek ugyanis főleg Közép-Csehországban olcsón megvásárolják a romák házait, amelyeket felújítva jó pénzért később értékesítenek. A romákat eközben olcsó, alacsony komfortú lakásokba költöztetik a határ menti régiókba. Az ottani városokban így romagettók alakulnak ki.
Csehországban a 2001-es népszámláláskor csak alig 11 ezer ember vallotta magát roma nemzetiségűnek, nem hivatalos kimutatások szerint azonban számuk meghaladja a 250 ezret. Sok helyen majdnem százszázalékos a roma munkanélküliség, és a családok egyetlen hivatalos jövedelmét a szociális támogatások jelentik.
Úgy tűnik, kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A hatalom szerint tiltott rendezvény, a szélsőségesek próbálják akadályozni. A HVG élő közvetítése a 30. Budapest Pride-ról.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Mindenki találgatja, hogyan alakul a Pride.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
Felsővezeték-szakadás volt.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Trükköznek a számokkal a gyermekvédelemben.
A nagy hőség miatt kellett lépni.
Az összes táv elérte a limitet.
