Furcsa kettősség jellemzi az európai országok viszonyát a könnyű drogokhoz, amelyeket a legtöbb helyen tiltanak.
- Nagy-Britannia: A könnyűdrog-fogyasztás nem legális, ám a büntetés leginkább a figyelmeztetés, illetve a szer elkobzása. Ha valakit egy éven belül újra rajtakapnak, általában őrizetbe is veszik.
- Németország: A marihuána birtoklása törvénysértés, a fogyasztása nem. A tartományok eltérően kezelik a könnyű drogokat, van, ahol nem indítanak eljárást azok ellen, akiknél 30 grammnál kevesebb szert találnak, máshol zéró tolerancia érvényesül.
- Portugália: A könnyű drog kismértékű fogyasztása egy évtizede csak szabálysértés, a kereskedelem a legkisebb mennyiségtől büntetendő, a vadkender saját szükségletre termelése fölött szemet hunynak.
- Spanyolország: A könnyű drogok közterületen fogyasztása szabálysértés, ezért zárt ajtók mögött működő klubok alakulnak, ahol a tagdíjat fizetők általában heti tíz gramm marihuánát vásárolhatnak, és azt nem adhatják tovább.
- Csehország: A kismértékű marihuána-fogyasztást és -termesztést tavaly dekriminalizálták. A birtoklás szabálysértésnek minősül, ám a hatóságok általában nem emelnek vádat, ha minimális mennyiségű „anyagot” találnak valakinél.
- Lengyelország: A nyáron életbe lépett szabályenyhítés óta az ügyészeknek joguk van az őrizetbe vett személyeket szabadon engedni, ha a náluk lefoglalt mennyiség kicsi, vagy az elkövető nem visszaeső. Korábban börtön járt, ha a legkevesebb marihuánát is találták valakinél.
- Magyarország: Már egy füves cigi elszívása is bűncselekménynek számít, s bár sokan javasolták a legalább részleges liberalizálást, erre jelenleg nincs esély. A terjesztők büntetési tételei magasabbak, mint a fogyasztókéi.
