Az új átmeneti líbiai kormány keddi létrejöttét köszöntő ajándéknak is felfogható, hogy nem sokkal korábban elfogták a régi rezsim utolsó két meghatározó képviselőjét: Szaif al-Iszlámot, Moammer Kadhafi lehetséges utódjának tartott fiát és Abdullah al-Szenusszit, a hírszerzés volt főnökét, a néhai diktátor sógorát. De kézre kerítésük éppúgy lehet az ideiglenes kormány megalakításával megbízott Abdurrahim el-Keib kárára, mint hasznára. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság júniusban Kadhafival egyetemben mindkét foglyot háborús bűnökkel vádolta meg, és a kiadatásukat kéri. A líbiai átmeneti vezetés azonban saját földön szeretne igazságot szolgáltatni, amiben a nemzetközi közösség nem bízik. Azért sem, mert az egy hónappal ezelőtt elfogott Kadhafi bosszú áldozata lett, holttestét napokig közszemlére tették, végül titkos helyen eltemették. A központi vezetés gyengeségére utalhat, hogy a diktátor fiát nem Tripoliba, hanem a fővárostól 150 kilométerre lévő Zintan városába szállították, és ott is akarják vád alá helyezni.
A zintani milícia egyike az egymással szemben bizalmatlan, törzsi, földrajzi vagy etnikai alapon létrejött fegyveres csoportoknak, amelyek hol együtt, hol egymástól függetlenül harcolva morzsolták fel – a NATO légicsapásainak segítségével – a régi rezsim fegyveres erejét. A különféle alakulatok mind részt kértek a hatalomból. Abdurrahim el-Keib szerint kormányában az egész ország képviselteti magát, az új miniszterelnök így próbálja elejét venni a belharcoknak. Egységre szólított fel az 1949-ben alakult, évtizedekig betiltott és a múlt héten hazai földön első nyilvános gyűlését tartó líbiai Muszlim Testvériség is.
