szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint két évvel a referendum előtt megjósolhatatlan a Skócia függetlenségéről tartandó népszavazás kimenetele, de ha még többségben lennének is az igenek, a különválás évtizedekig is elhúzódhat.

A szakértő azt követően nyilatkozott csütörtökön az MTI-nek, hogy szerdán hivatalosan is bejelentette a Skócia függetlenségéről régóta tervezett népszavazást Alex Salmond skót kormányfő.

Mint Gálik Zoltán mondta, a 2014 második felére tervezett referendum bejelentése nem meglepő fordulat, hiszen a Skóciának és Walesnek a Nagy-Britannián belüli önrendelkezéshez külön jogokat biztosító úgynevezett devolúció már hosszabb ideje tart. A 2011-ben kormányt alakító Skót Nemzeti Párt (SNP) választási ígéretei között szerepelt, hogy népszavazást írnak ki a függetlenedésről, és ezt még a következő választás, 2015 előtt meg akarják rendezni - emlékeztetett.

Gálik Zoltán úgy véli, ha a választópolgárok többsége Skócia különválása mellett foglal állást, azzal az SNP megerősítheti hatalmát. Ugyanakkor "erősen megoszlanak a vélemények" arról, hogy ennek mekkora az esélye - jegyezte meg, hozzátéve: a legtöbben a gazdasági helyzet miatt aggódnak.

AP

Mint hangsúlyozta, ha a skótok a függetlenedés mellett döntenek, az elszakadás, az átmeneti időszak akár évtizedekig is elhúzódhat, még akkor is, ha a tárgyalások hamar lezárulnak. Nem lehet olyan gyors különválásra számítani, mint Csehszlovákia esetében, ami mindössze féléves folyamat volt - tette hozzá.

A szakértő felvetette, kérdéses, hogy függetlenedése esetén Skócia a jelenlegi formájában maradna-e az Európai Unió tagállama, vagy újra kellene tárgyalni a tagság feltételeit. Az sem egyértelmű, hogy Skócia megmaradna a fontnál, egyfajta valutauniót alkotva Nagy-Britanniával, vagy az euró bevezetése mellett döntene. Kérdéses továbbá, hogy az új állam megörökölné-e az Egyesült Királyság által az elmúlt évtizedek során kiharcolt uniós "kivételeket" a monetáris integráció, a schengeni egyezmény, illetve a bel- és igazságügyi együttműködés területén.

További fontos kérdés, hogy Skócia önálló gazdasági szereplőként életképes lenne-e - mutatott rá. Kifejtette: bár az északi-tengeri olajtermelés jelentős bevételt biztosíthatna az országnak, ezek a források egy idő után kimerülhetnek. Ráadásul "noha a nemzetközi jog rendelkezik arról, hogyan kell megosztania majd Angliával ezeket a forrásokat, felmerülhetnek még vitás kérdések" - fűzte hozzá.

Kiemelte: Skócia a függetlenség kikiáltása után 5,2 millió lakosával a nemzetközi rendszer kisállamává válna, ami szokatlan lehet az elmúlt évszázadok során a nagyhatalmi, majd középhatalmi státushoz szokott országnak. Biztonságpolitikai szempontból pedig a jelenleg skóciai támaszpontokon állomásozó brit nukleáris csapásmérő erőt hordozó tengeralattjárók jövője is tisztázatlan - vélekedett.

Mint mondta, ha a skótok a függetlenség mellett döntenek, valószínűleg akkor is szoros maradna a kormányközi együttműködés Nagy-Britanniával, amely továbbra is Skócia legjelentősebb kereskedelmi partnere lenne. Az elszakadás után kialakuló helyzethez példaként szolgálhat Nagy-Britannia és Írország esete, mivel 1921-es különválása után Írországnak továbbra is megmaradt a szoros gazdasági kapcsolata az Nagy-Britanniával - tette hozzá. Felmerül a kérdés, hogy a Skócia függetlenségével az Egyesült Királyság, illetve Nagy-Britannia automatikusan megszűnne-e létezni, vagy Anglia, Wales és Észak-Írország részvételével megmaradna az ország a nemzetközi rendszer szereplőjeként.

Gálik Zoltán kitért arra is, hogy a munkáspárti Tony Blair (1997-2007) és Gordon Brown (2007-2010) kormányának álláspontja az volt, hogy a skótoknak maguknak kell dönteniük ebben a kérdésben, és London elfogadja, bárhogyan határoznak is. A jelenlegi kormányzat hivatalos álláspontja is ez, a konzervatívok azonban "soha nem voltak elragadtatva" Skócia függetlenedésének lehetőségétől, de "nincs politikai realitása" annak, hogy bármilyen akadályt gördítsenek a népszavazás megtartása elé - mondta.

Szerdán hivatalosan is kihirdette a Skócia függetlenségéről régóta tervezett népszavazást Alex Salmond, ismertetve a referendum várható kérdését (Egyetért-e Ön azzal, hogy Skóciának független államnak kell lennie?). A skót kormányfő az edinburghi parlamentben felszólalva közölte, hogy a népszavazást az eredeti terveknek megfelelően 2014 őszén tartják.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!