Megkezdte Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója utolsó jogi csatáját szerdán a brit legfelsőbb bíróságon, hogy megakadályozza kiadatását Svédországba, ahol szexuális visszaéléssel vádolják.
A brit legfelsőbb bíróság még decemberben döntött arról, hogy foglalkozni fog Assange-nak a kiadatás ügyében benyújtott fellebbezési kérelmével. A szerdán kezdődött meghallgatás várhatóan két napon át tart majd, de döntés csak több hét múlva várható.
Assange az ellen harcol, hogy szexuális visszaélés vádjával kiadják Svédországnak, mert szerinte ott nem részesítenék tisztességes eljárásban. Korábban azt a véleményét hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban szőttek ellene politikai összeesküvést, mert titkos amerikai diplomáciai iratokat hozott nyilvánosságra nagy tömegben.
A szerdán kezdődött meghallgatáson lényegében egyetlen jogtechnikai kérdésre összpontosítanak: a svéd ügyészség jogosult volt-e kiadni elfogatási parancsot Assange ellen. Szakértők szerint a fellebbezési eljárás során a siker esélye minimális. Assange végső menedékként az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhat.
A 2010 decemberben őrizetbe vett újságíró óriási óvadék letételének köszönhetően szabadlábon védekezhet, de mozgásszabadságát korlátozzák.
Isten kiválasztott népének tartják magukat, talán másfél millióan lehetnek, az egyik legnagyobb diaszpórájuk Dél-Amerikában van, a zsidók a legjobb barátaik és gyanakodva néznek a megjuhászodott dzsihádistákra, akik Szíriát vezetik.
Kedden a szerbekkel küzdünk meg a döntőbe jutásért.
A Tisza szigetek volt koordinátora az Irány a Jövő Párt elnöke.
Egyre inkább úgy érződik, hogy a magyar kormánypárt nem csak az online világban kerül vesztes helyzetbe.
Az USA közéletének legnagyobb sztorija végzetes is lehet az amerikai elnök számára.
Az EUrologus podcastjának újabb része.
A magyar űrhajós edz, hogy visszanyerje a formáját.
