Gál: az EU egyre kevésbé hallja meg a nemzeti kisebbségek problémáját

Az észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlament épületében a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) és a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BOUD) szervezte a csütörtökön kezdődött kétnapos rendezvényt, együttműködve a Dél-tiroli Népcsoportok Intézetével. Péntek délelőtt Gál Kinga videóüzenetének lejátszása után Eplényi Kata, az EP-képviselő munkatársa ismertette részletesen az EU kisebbségvédelmi eszköztárát és az EP-ben működő - az elmúlt két és fél évben Gál Kinga által vezetett - kisebbségügyi munkacsoport tapasztalatait.

A videóüzenetben a magyar néppárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra: a magyarok nincsenek egyedül Európában kisebbségi problémáikkal, hiszen közel száz millióan érintettek a nemzeti kisebbségeket, regionális nyelveket, illetve nemzeti közösségeket érintő kérdésekben. Szerinte azonban Magyarország 2004-es EU-csatlakozása óta tapasztalható, hogy az EU egyre kevésbé hallja meg a nemzeti kisebbségek problémáját.

"Mi, akik látjuk, hogy milyen komoly problémákkal szembesülnek Európa őshonos nyelvi kisebbségei, és lépten-nyomon felhívjuk a figyelmet azokra a sérelmekre, amelyeket a nemzetállamok követnek el kisebbségeik ellen, keserűen küzdünk a képmutatás és a kettős mérce ellen" - fogalmazott Gál Kinga. Kitért arra is, hogy mást értenek kisebbség alatt a régi és az új tagállamok, összemosva a bevándorló kisebbségeket az őshonosokkal, a nyelvi-nemzeti kisebbségeket más kisebbségekkel, "ami sajnos ahhoz vezet, hogy végül nem lehet a problémákat megoldani, a nagy általános keretben szétfolyik minden". 

Elismerte, hogy ezen valamelyest változtat a Lisszaboni Szerződés életbe lépése, illetve az alapjogi charta jogi erőre emelkedése, de leszögezte: önmagukban még ezek sem elegendőek ahhoz, hogy az Európai Unió a kisebbségvédelem területén konkrét ügyekben az általános diszkrimináció tilalmán túlmenő közösségi szinten lépjen fel. 

"Továbbra is az adott tagállami vezetők politikai akaratán múlik majd, mennyire érezheti magát egy-egy kisebbségi közösség otthon a hazájában, és lát jövőképet gyermekei számára" - jegyezte meg. Úgy vélekedett ezért, hogy az unió által kínált valamennyi eszközt, a kapcsolatteremtés és érdekképviselet minden formáját működtetnie kell egy-egy közösségnek, "hogy jelen legyen Európa térképén, nemcsak fizikailag, de gondjaival, a kívánt megoldásokkal egyaránt". 

Gál Kinga az EP-munkacsoport sikereként könyvelte el azt a nemzetközi intézményi hálózat kiépítését, amelyért az elmúlt időszakban dolgoztak kollégáikkal, és amelytől azt remélik, hogy "a jövőben közelebb kerülnek egymáshoz a döntéshozók és az érintettek, a politikum és az akadémia, és nem utolsósorban a különböző kisebbségi közösségek".

A düsseldorfi konferencián szerte Európából húsz rangos előadó mutatja be a kisebbségvédelemmel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat, a jelenlegi lehetőségeket és a további kihívásokat. Kiemelten foglalkoznak a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek kérdésével.