Az indítvány abban a levélben szerepel, amelyet Szaíd Dzsalíli iráni nukleáris főtárgyaló február 14-én írt Catherine Ashtonnak, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, és a választ a hat nagyhatalomtól, az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjaitól és Németországtól várja. Ali Akbár Szálehi iráni külügyminiszter konfrontáció helyett Teheránnal való együttműködésre kérte kedden Genfben a nagyhatalmakat. 

A brit lapnak nyilatkozó források elmondták: a héten megszülethet a nagyhatalmak hivatalos válasza, miszerint egy márciusi törökországi tárgyalási fordulót ajánlanak. Nem várnak áttörő eredményt az első tárgyalástól, de egyre inkább egyetértenek abban, hogy egy újabb közel-keleti konfliktus elkerülése érdekében minden lehetséges békés módot fel kell kutatni.  

Diplomaták szerint a nagyhatalmak nagyon kétkedők Irán szándékait illetően, különösen Párizs. A legutóbbi, tavaly januári isztambuli tárgyalásokat a legtöbben kudarcnak tartják. Dzsalíli nem volt hajlandó tárgyalni Irán urándúsító tevékenységéről vagy arról, hogy milyen bizalomerősítő lépéseket tegyenek a felek. Azt követően Irán többször leszögezte, hogy csak abban az esetben hajlandó felújítani a tárgyalásokat, ha feloldják az őt sújtó szankciókat, és ha az urándúsítás témaköre (amely a Nyugat gyanúja szerint atomfegyvergyártás előkészítését szolgálja) nem szerepel a tárgyalásokon.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség fegyverellenőrei az elmúlt hónapban kétszer is jártak Teheránban, és magyarázatot szerettek volna kapni arra a gyanúra, miszerint Irán atomfegyvergyártás céljából végzett kutatásokat. A felügyelők ezenkívül arra a megállapításra jutottak, hogy Irán megháromszorozta a 20 százalékos dúsítottságú urán előállítását, ami különös aggodalomra ad okot, mert ez a koncentráció már könnyebben változtatható fegyverminőségre. A nagyhatalmak szerint ezek nem bátorító fejlemények, de nem hagyják, hogy ezek megakadályozzák a tárgyalások felújítását - mondták a diplomaták.  

Ashton hivatala, tisztázandó az iráni levél néhány részletét, beszélt Dzsalíli helyettesével, és ezután kvázi egyetértés alakult ki a nyugati hatalmak között abban: a nukleáris program említése a levélben arra utal, hogy Irán már nem támaszt előfeltételeket a tárgyalások felújításához. "Ha kiderül, hogy mégsem erről van szó, akkor a következő tárgyalás meglehetősen rövid lesz" - mondta egy diplomata a The Guardian szerint.

Az Anadolu török hírügynökség szerdán jelentette, hogy Ahmet Davutoglu török külügyminiszter egy kedd esti tévés beszélgetésben azt mondta: az Irán és a nagyhatalmak közötti tárgyalásokra legkésőbb áprilisban sor kerülhet. Törökország kész házigazdája lenni a tárgyalásoknak. A miniszter elmondta: közte és iráni kollégája között az utóbbi napokban volt egy levélváltás, és elképzelhető, hogy a jövő héten találkoznak, és esetleg megállapodnak egy időpontban, amely megfelelhet a nyugatiaknak is.