A Szégyentelenül című írásban a szerző, Karl-Peter Schwarz kifejtette: a politikusok plágiumbotrányainak szokásos forgatókönyve szerint először a tagadás, aztán a bocsánatkérés, és végül a távozás következik. Ponta egyelőre tagad, bocsánatkérésről pedig hallani sem akar, és korántsem biztos, hogy az eset ugyanúgy lemondással végződik, mint Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszter vagy Schmitt Pál korábbi magyar államfő plágiumügye, mert "a román társadalmat szétrágja a korrupció".

A "nepotizmus és a politikai baráti szívességek" gyakorlata az egyetemekre is jellemző, ezért "lehet majd találni embereket", akik segítenek Pontának tisztára mosnia magát. A miniszterelnök majd "honorálja" a segítséget - vélte a FAZ Romániával is foglalkozó tudósítója.

A plágiumügy a romániai jogállamiság és demokrácia próbája - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az EU folyton "csak Magyarországra mered, mintha megigézték volna", pedig "legfőbb ideje", hogy szemügyre vegye a romániai folyamatokat is.

A szociáldemokraták nacionalista szárnya által támogatott Ponta pályájáról, hatalomra jutásának történetéről korábbi cikkünkben részletesebben is olvashat..