Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök bírálta Franciaországot a szíriai ellenzék támogatásáért abban az interjúban, amelyet francia újságíróknak adott, és amelyet párizsi látogatása előtt ismertettek hétfőn Moszkvában. Medvegyev bírálta az Európai Unió vezetőit is, amiért szerinte nincs meg bennük a kitartás és az akarat a gazdasági válság megoldására.

Franciaország az első európai hatalom, amely az új szíriai ellenzéki koalíciót a nép egyetlen legitim képviselőjének ismerte el, e hónap közepén pedig közölte, hogy amint kormányt alakít a koalíció, fontolóra veszi fegyverrel való ellátását. Medvegyev elfogadhatatlannak, a nemzetközi joggal ellentétesnek és "nem teljesen civilizált" megoldásnak nevezte, hogy bármely ország így akarja elérni a damaszkuszi hatalom megdöntését. Megerősítette Moszkva álláspontját, miszerint semleges marad a szíriai konfliktusban.

Az orosz kormányfő kétnapos párizsi látogatásán találkozik Francois Hollande államfővel és hivatali kollégájával, Jean-Marc Ayrault-val. Ez lesz az első találkozó a francia és az orosz vezetés között azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hollande francia elnök, valamint a kormányfők hivatalba léptek.  

Medvegyev emlékeztetett arra, hogy Oroszország devizatartalékának 41 százalékát euróban tartja, és ezt az arányt nem is akarja csökkenteni, kereskedelmi forgalmának felében - csaknem 300 milliárd euró értékben - az Európai Unió a partnere, és ezek miatt aggódva figyeli, hogy az EU vezetői miképpen próbálják megoldani a gazdasági válságot. "Európai partnereink nyilvánvalóan egyre közelebb jutnak a megoldáshoz, de a kérdés az, hogy időben megtalálják-e. Ez komoly veszélyt hordoz magában" - jelentette ki.

Megvádolta Franciaországot azzal, hogy adminisztratív akadályokat gördít az orosz tőkések franciaországi befektetései elé, más nyugati országokhoz hasonlóan gyanakodva tekint rájuk tőkéjük eredete miatt. "Ideje megnyugodni, és megérteni, hogy a legtöbb orosz üzletember törvénytisztelő, és tőkéjét tisztességes úton halmozta fel, pénze bárhol befektethető".

A kormányfő védelmébe vette azokat az új orosz törvényeket, amelyeket a Kreml bírálói az ellenzék elnyomása eszközének tekintenek, sőt, azt állította, hogy a tavaly decemberben elkezdődött tüntetéshullám óta Oroszország teljesebbé tette a demokráciát, mert lehetővé tette, hogy több párt vegyen részt választáson. "Technikai változtatásoknak" nevezte azokat a jogszabályokat, amelyek tüntetések szervezésére, az államtitok fogalmának kibővítésére és arról rendelkeznek, hogy a civilszervezetek szigorúbb feltételekkel kaphatnak külföldről támogatást. Mindazonáltal elismerte, hogy hazájában "nincs radikális modernizáció". "Nagyban függünk a földgáztól és a kőolajtól. Modernizálni kell az országot, de kivitelezhető-e ez két-három év alatt? Nyilvánvalóan nem" - szögezte le az AFP-nek és a Le Figaro című lapnak adott interjújában.