Óvatosabban nyilatkoztak már a vasárnapi román választáson győztes Szociál-liberális Unió (USL) vezetői a lehetőségről, hogy együttműködjenek az RMDSZ-szel. Az urnazárás után, az első exit poll eredmények ismeretében Victor Ponta kormányfő, a szövetség első embere telefonon hívta fel Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőjét, gratulált neki a parlamentbe jutáshoz, és megállapodtak, hogy hétfőn, az eredmények ismeretében tárgyalóasztalhoz ülnek. Az előrejelzések (és a hétfőn közzétett részeredmények alapján) hatvan százalék körüli, elsöprő győzelmet arató USL ezt követően lényegében azt sem zárta ki, hogy a magyar párt kormánykoalíciós erő lehet.

Hétfőn az Uniót a szociáldemokratákkal együtt létrehozó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője, Crin Antonescu leszögezte: nem tárgyaltak szövetségről az RMDSZ-szel, és főleg nem koalícióról. A szenátus elnöki posztját betöltő politikus a választások előtt arról beszélt, hogy az RMDSZ-szel csak akkor kormányoznának közösen, ha nem érnék el az ötven százalékos eredményt – emlékeztetett a Mediafax nyomán a Transindex. Ha lesz ugyanis együttműködés, az Antonescu szerint elsősorban az alkotmányreform érdekében jöhet létre, és csak bizonyos „társulási képletben” valósulhat meg. Amúgy – jegyezte meg – tárgyalás akkor is lenne, ha az USL elérné a kétharmadot, mert az új alkotmányról mindenképpen tárgyalni kellene az ellenzékkel is. Az RMDSZ beemelését a kormányba mások sem tartják feltétlenül jó ötletnek a győztesek közül, ők inkább azt tartanák elfogadhatónak, ha a magyarok kívülről támogatnák egyes ügyekben, de feltétlenül az alkotmány átírásánál a kabinetet.

Mihály László

A magyar-magyar csata eldőlt

Az RMDSZ egyébként a vasárnapi ijedtség után hétfőre nagyrészt megnyugodott, a napközbeni részeredmények továbbra is a bejutáshoz szükséges öt százalék fölé helyezték, képviselőházban és szenátusban egyaránt, ráadásul 18 jelöltjük jutott be a két ház valamelyikébe azzal, hogy győzött saját körzetében. Az úgynevezett alternatív küszöb szabálya értelmében ez automatikusan biztosítja a törvényhozási jelenlétet, és a központilag visszaosztott szavazatok további mandátumokat jelentenek.

Mindebből semmi sem jött össze az Erdélyi Magyar Néppártnak, amely titokban alighanem a szintén 6:3-as szabályban bízott (ha egy szervezet egyéni jelöltjei egy időben az első helyen végeznek hat képviselőházi és három szenátori körzetben, megadatik számára a mandátumszerzés lehetősége akkor is, ha a párt nem éri el az 5%-ot), ám legalább azt, hogy kap nyolcvanezer szavazatot. Utóbbi pedig csak akkor igaz, ha összeadják azt a negyvenezer szavazatot, amely a képviselőházi, illetve az ötvenezret, ami a szenátusi jelöltjükre érkezett. Ez azonban csak egészen extrém helyzetben jelentene 80 ezer támogatót. Toró T. Tibor, az EMNP vezetője ennek dacára nem volt elégedetlen, a választás éjszakáján tartott tájékoztatóján úgy fogalmazott: őket immár nem lehet a szőnyeg alá söpörni.

Az RMDSZ és az EMNP viszonyát egyébként szemléletesen ábrázolja a vasárnap éjszakai momentum, amikor a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke, Tamás Sándor újságírók előtt feltette a kérést: „Tudjátok, hogy kell a felbontott pezsgősüvegbe visszatölteni a pezsgőt?" A válasz: „kérdezzétek meg a Rézkakasban!” Ott ugyanis az EMNP vezetősége, jelöltjei és szimpatizánsai gyülekeztek. Az RMDSZ buliján ezek után Toró T. Tibor portréja alá helyezett gyertyát gyújtottak, az EMNP-t gyászolva. Az RMDSZ amúgy részben a Néppártot okolta rosszabb választási eredményeiért – a hó és a politika konjunktúra mellett, hiszen olvasatukban támogatottságuk visszaesése nem hibák miatt volt, hanem azért, mert gazdasági válság idején voltak tagjai az előző kormánykoalíciónak.

Basescu ismét betart

A választások végeredményének ismertetéséig egyébként Romániában folyik a találgatás arról, megpróbál-e Traian Basescu elnök ismét keresztbe tenni Victor Pontának. Az államfő ugyanis egyelőre nem szólalt meg (legutóbb vasárnap este a magyarokat biztatta: ugyan menjenek már el szavazni!), így nem idézhető csak korábbi nyilatkozata, amely szerint ő nem szeretné Pontát kormányfőnek. Vázolta is, hogy milyen típusú politikust látna a miniszterelnöki poszton, ez pedig inkább sokkal inkább illik Mircea Geoana volt külügyminiszterre, mint Pontára. Az elnök elsősorban a kormányfő plágiumügyére hivatkozik, Pontáról ugyanis kiderült, hogy doktori disszertációjában jelentős mennyiségű szövegrészt máshonnan lopott. Ezt kimondta már egyetemi bizottság is, de még mielőtt hivatalosan kihirdethették volna véleményüket, átírták a jogköreiket.

Hiába azonban az elnöki fogadkozások, a Reuters által idézett szakértők úgy vélik, ilyen eredmények mellett (az Adevarul szerint képviselőházban 58, a szenátusban 60 százalék körüli eredmény, szemben a 20 százalék alatt maradó Igaz Románia Szövetséggel, a 14 százalékos eredményre számító, populista Dan Diaconescu Néppártal, illetve az RMDSZ-szel) Ponta megkerülhetetlen. Túl hosszú huzavona az ország gazdaságának sem tenne jót. Dan Bucsa, az UniCredit elemzője például a brit hírügynökségnek azt nyilatkozta: minden bizonytalanság a 2013-ban lejáró IMF-szerződés meghosszabbításáról folyó tárgyalások halasztásával jár, ezt pedig súlyos csapás a gazdaságnak.