A román választások győzteseit megosztja a kérdés, hogy vegyék-e be esetleg a kormányba a magyarokat vagy sem. Az RMDSZ közben megnyugodhatott, biztos parlamenti erő lesz, „belső ellenfele”, az Erdélyi Magyar Néppárt azonban egyik célját sem érte el, de így is elégedett. Közben már körvonalazódik az újabb csata Basescu elnök és Ponta kormányfő között.
Óvatosabban nyilatkoztak már a vasárnapi román választáson győztes Szociál-liberális Unió (USL) vezetői a lehetőségről, hogy együttműködjenek az RMDSZ-szel. Az urnazárás után, az első exit poll eredmények ismeretében Victor Ponta kormányfő, a szövetség első embere telefonon hívta fel Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőjét, gratulált neki a parlamentbe jutáshoz, és megállapodtak, hogy hétfőn, az eredmények ismeretében tárgyalóasztalhoz ülnek. Az előrejelzések (és a hétfőn közzétett részeredmények alapján) hatvan százalék körüli, elsöprő győzelmet arató USL ezt követően lényegében azt sem zárta ki, hogy a magyar párt kormánykoalíciós erő lehet.
Hétfőn az Uniót a szociáldemokratákkal együtt létrehozó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője, Crin Antonescu leszögezte: nem tárgyaltak szövetségről az RMDSZ-szel, és főleg nem koalícióról. A szenátus elnöki posztját betöltő politikus a választások előtt arról beszélt, hogy az RMDSZ-szel csak akkor kormányoznának közösen, ha nem érnék el az ötven százalékos eredményt – emlékeztetett a Mediafax nyomán a Transindex. Ha lesz ugyanis együttműködés, az Antonescu szerint elsősorban az alkotmányreform érdekében jöhet létre, és csak bizonyos „társulási képletben” valósulhat meg. Amúgy – jegyezte meg – tárgyalás akkor is lenne, ha az USL elérné a kétharmadot, mert az új alkotmányról mindenképpen tárgyalni kellene az ellenzékkel is. Az RMDSZ beemelését a kormányba mások sem tartják feltétlenül jó ötletnek a győztesek közül, ők inkább azt tartanák elfogadhatónak, ha a magyarok kívülről támogatnák egyes ügyekben, de feltétlenül az alkotmány átírásánál a kabinetet.
A magyar-magyar csata eldőlt
Az RMDSZ egyébként a vasárnapi ijedtség után hétfőre nagyrészt megnyugodott, a napközbeni részeredmények továbbra is a bejutáshoz szükséges öt százalék fölé helyezték, képviselőházban és szenátusban egyaránt, ráadásul 18 jelöltjük jutott be a két ház valamelyikébe azzal, hogy győzött saját körzetében. Az úgynevezett alternatív küszöb szabálya értelmében ez automatikusan biztosítja a törvényhozási jelenlétet, és a központilag visszaosztott szavazatok további mandátumokat jelentenek.
Mindebből semmi sem jött össze az Erdélyi Magyar Néppártnak, amely titokban alighanem a szintén 6:3-as szabályban bízott (ha egy szervezet egyéni jelöltjei egy időben az első helyen végeznek hat képviselőházi és három szenátori körzetben, megadatik számára a mandátumszerzés lehetősége akkor is, ha a párt nem éri el az 5%-ot), ám legalább azt, hogy kap nyolcvanezer szavazatot. Utóbbi pedig csak akkor igaz, ha összeadják azt a negyvenezer szavazatot, amely a képviselőházi, illetve az ötvenezret, ami a szenátusi jelöltjükre érkezett. Ez azonban csak egészen extrém helyzetben jelentene 80 ezer támogatót. Toró T. Tibor, az EMNP vezetője ennek dacára nem volt elégedetlen, a választás éjszakáján tartott tájékoztatóján úgy fogalmazott: őket immár nem lehet a szőnyeg alá söpörni.
Az RMDSZ és az EMNP viszonyát egyébként szemléletesen ábrázolja a vasárnap éjszakai momentum, amikor a Kovászna megyei tanács RMDSZ-es elnöke, Tamás Sándor újságírók előtt feltette a kérést: „Tudjátok, hogy kell a felbontott pezsgősüvegbe visszatölteni a pezsgőt?" A válasz: „kérdezzétek meg a Rézkakasban!” Ott ugyanis az EMNP vezetősége, jelöltjei és szimpatizánsai gyülekeztek. Az RMDSZ buliján ezek után Toró T. Tibor portréja alá helyezett gyertyát gyújtottak, az EMNP-t gyászolva. Az RMDSZ amúgy részben a Néppártot okolta rosszabb választási eredményeiért – a hó és a politika konjunktúra mellett, hiszen olvasatukban támogatottságuk visszaesése nem hibák miatt volt, hanem azért, mert gazdasági válság idején voltak tagjai az előző kormánykoalíciónak.
Basescu ismét betart
A választások végeredményének ismertetéséig egyébként Romániában folyik a találgatás arról, megpróbál-e Traian Basescu elnök ismét keresztbe tenni Victor Pontának. Az államfő ugyanis egyelőre nem szólalt meg (legutóbb vasárnap este a magyarokat biztatta: ugyan menjenek már el szavazni!), így nem idézhető csak korábbi nyilatkozata, amely szerint ő nem szeretné Pontát kormányfőnek. Vázolta is, hogy milyen típusú politikust látna a miniszterelnöki poszton, ez pedig inkább sokkal inkább illik Mircea Geoana volt külügyminiszterre, mint Pontára. Az elnök elsősorban a kormányfő plágiumügyére hivatkozik, Pontáról ugyanis kiderült, hogy doktori disszertációjában jelentős mennyiségű szövegrészt máshonnan lopott. Ezt kimondta már egyetemi bizottság is, de még mielőtt hivatalosan kihirdethették volna véleményüket, átírták a jogköreiket.
Hiába azonban az elnöki fogadkozások, a Reuters által idézett szakértők úgy vélik, ilyen eredmények mellett (az Adevarul szerint képviselőházban 58, a szenátusban 60 százalék körüli eredmény, szemben a 20 százalék alatt maradó Igaz Románia Szövetséggel, a 14 százalékos eredményre számító, populista Dan Diaconescu Néppártal, illetve az RMDSZ-szel) Ponta megkerülhetetlen. Túl hosszú huzavona az ország gazdaságának sem tenne jót. Dan Bucsa, az UniCredit elemzője például a brit hírügynökségnek azt nyilatkozta: minden bizonytalanság a 2013-ban lejáró IMF-szerződés meghosszabbításáról folyó tárgyalások halasztásával jár, ezt pedig súlyos csapás a gazdaságnak.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.
