Már azokat is hazaárulással vádolhatják Oroszországban, akik konzultációval segítséget nyújtanak az állam biztonságát fenyegető külföldi szervezeteknek – erről fogadott el törvénymódosítást az orosz parlament alsóháza. Ha a duma után a Vlagyimir Putyin elnökhöz hű képviselőkből álló felsőház, a Szövetségi Tanács is jóváhagyja, bárkit perbe foghatnak, aki külföldivel szóba áll, a hatóságok döntik el ugyanis, melyek a szerintük rossz szándékú szervezetek.
A közelmúlt fejleményei alapján biztosra vehető, hogy a lista hosszú lesz. Legutóbb a USAID nevű amerikai kormányzati segélyszervezetet tiltották ki Oroszországból, a nyár végén pedig életbe lépett az a törvény, amely arra kötelezi a külföldi támogatást is elfogadó orosz civil szervezeteket, hogy „külföldi ügynökként” jegyezzék be magukat. Helyi jogvédők szerint akár még a strasbourgi Emberi Jogok Bírósága is a célkeresztbe kerülhet: a testület számtalanszor elmarasztalta már Moszkvát különféle jogsértések miatt, s az orosz politikai elit ellenségként tekint rá.
A hazaárulást szabályozó törvény módosítása – amellett hogy alkalmas az orosz ellenzék megfélemlítésére – jelképe is Putyin teljes visszatérésének elnöki tisztségébe. A most jóváhagyott tervezetet még az első elnöki időszakában, 2008-ban dolgozták ugyanis ki, ám utódja, az ismét miniszterelnök Dmitrij Medvegyev államfősége idején nem terjesztették a törvényhozás elé.
Az orosz hatalom közben újabb perekkel igyekszik megtörni az egyébként is gyenge és szervezetlen ellenzéket. Az egyik fő ellenség most a radikális baloldali Szergej Udalcov, akit két társával – Konsztantyin Lebegyevvel és Leonyid Razvozzsajevvel – együtt azzal vádolnak, hogy grúziai pénzeket felhasználva tömegzavargásokat készítettek elő több oroszországi városban. Razvozzsajev már be is vallotta bűnösségét, igaz, állítása szerint csak az után, hogy ismeretlenek Kijevben elrabolták, majd megkínozták, s azzal fenyegették, leszámolnak családjával, ha nem vall Udalcovék ellen. Razvozzsajev rejtélyes őrizetbe vétele nemzetközi tiltakozást váltott ki, az EU is felszólította Ukrajnát és Oroszországot az ügy kivizsgálására.
Putyint egyre kevésbé érdeklik a nyugati bírálatok. A külföldi Oroszország-elemzőkkel évenként tartott beszélgetése során például azt mondta, a Pussy Riot nevű női punkzenekar tagjai a külföld rosszallása ellenére is megérdemelték többéves börtönbüntetésüket, mert az egyik moszkvai templom megszentségtelenítésével veszélybe sodorták az ország erkölcsi alapjait. „Támogatják őket? Akkor miért nem állnak ki amellett is, aki a muszlimokról készített film miatt ül rács mögött Amerikában?” – kérdezte vendégeit Putyin.
A találkozó egyébként több résztvevő szerint ezúttal nem volt sikeres. „Most nem alakult ki párbeszéd” – mondta az Ekho Moszkvi nevű rádiónak Alexander Rahr német kremlinológus, míg Nyikolaj Zlobin ismert orosz politológus közölte: Putyin is szemmel láthatóan unta a találkozót. Nem kizárt, hogy az elnök azért volt rosszkedvű, mert igazak azok a hivatalosan cáfolt közlések, melyek szerint a sportosságára és kitartására mindig is büszke politikus háta fáj, és rövidesen műtétet hajtanak végre rajta. „Putyin nem utazott el a pakisztáni Afganisztán-csúcsra, nem ment el Törökországba, és valószínűleg Medvegyev miniszterelnök helyettesíti majd a Türkmenisztánba tervezett úton. A főnök nincs jól, többen látták, hogy fekete gerincmerevítőt hordott” – idézte az államfő környezetében lévő, nevük mellőzését kérő megszólalókat a Reuters hírügynökség.
Putyin egyik bizalmasa, Vlagyimir Jakunyin szerint egyre inkább elsodródik egymás mellől Oroszország és a Nyugat. „Egykor a Szovjetunió akarta az egész világra ráerőltetni a kommunizmust, s jól láttuk, mi lett a vége. Most a Nyugat kísérli meg olyan helyekre is eljuttatni a demokráciát, ahol nincsenek hagyományai. Ennek nem lehet jó vége, s amikor Moszkva tárgyalásokat és mértékletességet sürget, mi is csak kritikát kapunk” – magyarázta a távolodás okát a Der Spiegel című német hetilapnak Jakunyin.
Az érezhetően erősödő Nyugat-ellenesség áldozatai között vannak az oroszországi melegek is, a hagyományos orosz értékek önjelölt védelmezői szerint ugyanis a homoszexualitás a mindent elpusztító nyugatiaskodás jelképe. Miközben egyre több városban hoznak olyan szabályokat, amelyek tiltják a homoszexualitás „reklámozását”, hajtóvadászat indult a melegek által használt jelképek ellen is. A magát Népi Tanácsnak nevező csoport például az amerikai Pepsi tulajdonában lévő egyik tejüzemet is beperelte, mert szerinte a tejesdobozokra nyomtatott szivárvány az egyneműek szerelmét hirdetőkre utal. Akadnak olyan állásajánlatok, ahol felvételi követelmény a „hagyományos orientáció”.
A Pussy Riot szabadon engedett tagja, Jekatyerina Szamucsevics közben közölte, annak ellenére folytatja a harcot a Putyin-rezsim ellen, hogy két társát munkatáborba küldték. „Oroszországban folyamatosan romlik a helyzet, sok a politikai fogoly. Nem oszlunk fel, új lányok csatlakoztak hozzánk, már húszan vagyunk” – mondta Szamucsevics. A punkzenekar és a hozzájuk tartozó ellenzéki kör egyébként Alekszej Navalnijjal is kész együttműködni, akit egy internetes szavazáson a demokratikus ellenzék vezetőjévé választottak. A korrupcióval szembeni harc révén ismertté vált aktivista megválasztásában alig 81 ezren vettek részt, nem kis részben azért csak ennyien, mert többször hackerek támadták meg a szavazást lebonyolító szervereket, míg az uráli Cseljabinszkban a titkosszolgálat emberei szállták meg az egyik ellenzéki pártirodát.
NÉMETH ANDRÁS
