Könnygáz és keserűség

A könnygázgránát füstfelhőt húz maga után, ahogyan átrepül a kairói belváros egyik utcája felett, és házfalnak ütődik. Fiatal, símaszkos tüntető rohan oda, felkapja a füstölgő tárgyat, és az utca sarkán lévő gimnázium ablaka felé hajítja, ahonnan a gránát érkezett. Közben a gáz kifejti hatását, a tüntetők hátrálni kezdenek, csak azok maradnak, akiken gázmaszk van. Ők Molotov-koktélokat dobnak a kiégett épület felé, vagy tüzet gyújtanak, hogy a szemét füstjével semlegesítsék a könnygázt. Ahogy a HVG tudósítója tapasztalta, a kedden ötödik egymást követő napon folytatódó utcai harcok egyre hevesebbek. Az új válság az után robbant ki, hogy Mohamed Murszi elnök diktatórikus rendeletével magához vont minden hatalmat, amire válaszul a nem iszlamista ellenzék kivitte támogatóit az utcákra.

A korlátlan felhatalmazást biztosító elnöki diktátum jogi úton támadhatatlanná tesz minden államfői döntést, megfosztva a Legfelső Bíróságot az egyik alapvető jogkörétől, a jogszabályok felülvizsgálatától. A hét cikkelyből álló rendelet legfontosabb pontja, hogy az új alkotmányt író testület is mentesül mindenféle jogi kihívástól, pedig számtalan panasz fogalmazódott meg a szövegtervezettel szemben.

Tüntetés Kairóban

AFP

 Az egyiptomi demokratikus átmenet pillérének számító alkotmányozást így az elnöki rendelet alaposan megkérdőjelezi. A testület hitelén az is sokat rontott, hogy több, nem iszlamista tagja távozott, arra hivatkozva, nem hallgatják meg érveiket. Murszi jövő februárig hosszabbította meg az alkotmányozás határidejét, így csúszik az azt elfogadó népszavazás, illetve az új parlament megválasztása is. Az elnök egyúttal minden jogkörrel felruházta magát, hogy „megvédje a nemzetbiztonságot, a nemzeti egységet és a forradalmat”. Rejtély, hogy ez pontosan mit is takar.

Murszi szemmel láthatóan lemondott eddigi önkorlátozásáról, amit jelez, hogy menesztette a Mubarak-érában kinevezett főügyészt, és Talát Ibrahim Abdallah személyében új, iszlamista utódot nevezett ki. A régitől már októberben meg akart szabadulni, de akkor annak ellenállása miatt nem erőltette a lépést. Murszi szerint elhárult az akadálya annak, hogy újratárgyalják a volt rezsim tisztviselőinek korrupciós és a forradalmi tüntetések vérbe fojtásával kapcsolatos ügyeit. Mindez akár arra is utalhat, hogy valamiféle leszámolás kezdődik. Az elnök arról is gondoskodott, hogy a bírók ne oszlathassák fel az alkotmányozó testületet, ahogy tették nyáron az iszlamisták által uralt új parlamenttel. A főügyész leváltása miatt a bírói szervezetek is sztrájkra szólították fel a bírósági dolgozókat.

Az USA és az EU is aggodalmát fejezte ki. Az ország független, magánkézben lévő politikai lapjainak – mint az al-Mászri al-Júm (Az egyiptomi nap) vagy az al-Dosztúr (Az alkotmány) – elemzői az elnöki döntést a Muszlim Testvériségnek a teljes politikai irányítás megszerzésére irányuló utolsó lépéseként értékelte (a Muszlim Testvériség térnyeréséről lásd interjúnkat Mohamed Hasim egyiptomi könyvkiadóval, polgárjogi aktivistával). A folyamat a Legfelső Katonai Tanács vezetőinek nyugdíjazásával kezdődött augusztusban. Akkor az elnök a Sínai-félsziget destabilizálódására hivatkozva menesztette a Mohamed Huszein Tantavi nevével fémjelzett vezérkart. Cserébe Murszi mintha engedélyt adott volna a tábornokoknak a tüntetőkkel szembeni túlkapásokra, gyilkosságokra.

Mostani húzásával az elnök hatalma egyetlen megmaradt ellenőrzőjét, a Legfelső Bíróságot iktatta ki. Mohamed Hisam, a világi gondolkodók egyik neves alakja úgy kommentálta az eseményt a HVG-nek, hogy „a liberális oldalon tulajdonképpen senkit sem ért váratlanul az elnöki hatalomkoncentráció, senki sem gondolta, hogy a Muszlim Testvériség valóban be akarja tartani a demokratikus játékszabályokat, elkövetkezett hát a kenyértörés ideje”. Egyiptomban sokan valóban úgy érzik, megint becsapták őket, a politikával szembeni bizalmatlanság tovább nő.

Az iszlamisták és az ellenzék közti politikai szakadást mélyítette Murszi elnök múlt pénteki televíziós beszéde, melyben nyomát sem mutatta egyeztetési szándéknak, a kezébe került korlátlan hatalomról pedig úgy nyilatkozott, hogy „sosem élne vissza vele”. Az elnöki iroda azzal is védekezett, hogy a prezidenciális hatalomgyakorlás csak ideiglenes. Vel Molah, a Hamdín Szabahi volt elnökjelölt vezette legnagyobb ellenzéki mozgalom, a Populáris Egységfront kampányfelelőse a HVG-nek úgy nyilatkozott, hogy az ellenzék addig nem tárgyal, amíg az elnököt korlátlan hatalommal felruházó rendelet érvényben marad.

A politikai ellentétek kiújulása miatt az egyiptomi tőzsde régen látott mélységekbe zuhant, ami jelezte, hogy ha Murszi nem tér vissza a demokratikus útra, nemcsak az utca, de a gazdaság is megbosszulhatja a gázai tűzszünet nyélbe ütésének mámorában rosszul felmért politikai lépést. Az önkényuralomhoz való visszatérés veszélyeztetheti az IMF-fel a napokban tető alá hozott, 4,8 milliárd dolláros hitelmegállapodást, és elriaszthatja a külföldi tőkét, ami nélkül aligha indul növekedésnek a forradalom miatt leállt gazdaság. Ráadásul az IMF igazgatótanácsa elé december 19-én kerülő megállapodás egy nagyobb, 14,5 milliárd dolláros csomag része, a valószínű donorok pedig az USA, az EU, Szaúd-Arábia és Katar, amelyek közül az első kettő akár vissza is tarthatja a támogatást, ha igaznak bizonyul a sztereotípia, miszerint a Közel-Kelet még nem érett a demokráciára.

JÁSZBERÉNYI SÁNDOR / KAIRÓ