Lefizetési mérleg

Váratlan ajándékot kapott Brazília a Csatorna-szigetekhez tartozó Jersey bíróságától a napokban: a latin-amerikai államot illeti meg 10,5 millió dollár, amely a brit fennhatóság alatt álló offshore-paradicsomban egy brazil kongresszusi képviselőhöz, Paolo Malufhoz köthető számlákon pihen. Az indoklás szerint bebizonyosodott, hogy a tekintélyes összeget Sao Pauló-i útfejlesztések során az óriásvárost egykor polgármesterként irányító Maluf közreműködésével sikkasztották el.

A döntés rövid időn belül a második győzelmet jelentette a brazil kormánynak abban a háborúban, amelyet a hivatali korrupció megfékezésére indított. Néhány nappal korábban nagy érdeklődés mellett, egyenes tévéadásban is közvetített perben születtek elmarasztaló ítéletek: valaha befolyásos személyiségekre szabtak ki súlyos börtönbüntetést politikai célú gazdasági visszaélésekért. Csaknem 11 évet és 676 ezer real, azaz mintegy 300 ezer dollár pénzbüntetést kapott például José Dirceu, a hatalmon lévő Munkáspárt egyik alapítója, az előző elnök, Luiz Inácio Lula da Silva volt kabinetfőnöke. Az egykor az államfői posztra is esélyesnek tartott, 66 éves politikusnak – aki a latin-amerikai országot 1964–1985 között irányító katonai kormány elleni gerillamozgalom egyik legendás résztvevője volt – azért kell felelnie, mert 2003–2005 között a képviselők rendszeres lefizetésével vásároltak parlamenti támogatást a Lula-kormánynak. Állami bankok és reklámcégek közbeiktatásával 35 millió dollárnyi közpénz vándorolt rendszeres havi juttatások formájában törvényhozók zsebébe. A mensalaobotrányként elhíresült ügyben (a mensalao Brazíliában valami olyasmit jelent, hogy nagy havi pénzek) 25 embert, köztük tíz volt honatyát találtak bűnösnek.

Aper vádlottainak börtönben a helyük, véli a brazilok közel háromnegyede egy friss közvélemény-kutatás szerint, ám csak alig több mint a tizedük hiszi, hogy oda is kerülnek. Brazíliában mindeddig szinte általános volt a magas rangú hivatalnokok büntetlensége. A dollármilliók elsikkasztásával gyanúsított Maluf például mindössze negyven napot töltött vizsgálati fogságban, elkerülte a börtönt a húsz éve szintén korrupció miatt lemondani kényszerült Fernando Collor de Mello államfő is, aki ma már újra tagja a szenátusnak, sőt egy ideig még az etikai bizottságot is vezette. Apja, Arnon Mello szenátor emberölési ügyet úszott meg, miután 1963-ban lelőtte egyik kollégáját, és – noha 1993-ban ugyancsak gyilkosságot követett el – különböző jogi trükkök nyomán büntetlen maradt Paraiba állam nemrég elhunyt volt kormányzója, Cunha Lima is.

A brazil igazságszolgáltatás rendszere ráadásul az elit képviselőinek még elmarasztaló ítélet esetére is sajátos kedvezményeket garantál. A munkaképes felnőtt lakosság egytizedét adó diplomásokat például a börtönben saját zárka illeti meg, csakúgy, mint a politikusokat, magas rangú állami hivatalnokokat, akiknek ügyeit amúgy is csak a legfelső bíróság tárgyalhatja. Ám Dilma Rousseff elnök, aki két éve a korrupciós botrány ellenére továbbra is rendkívül népszerű elődje, Lula protezsáltjaként nyerte meg az államfőválasztást, szigorítana ezen a rendszeren. Hivatalba lépése óta már hat miniszter kényszerült lemondásra korrupciógyanú miatt, egy tavalyelőtti törvény pedig eltiltotta a közhivatalok viselésétől a büntetett előéletű személyeket.

És egyelőre hiába emleget politikai összeesküvést a mensalaoügy magát ártatlannak valló főszereplője, José Dirceu is. Állításának kevesen adnak hitelt, hiszen Brazíliában továbbra is a Munkáspárt van hatalmon. A vádlottakat bűnösnek kimondó nyolc bíróból pedig hat Lula vagy Rousseff elnöksége idején került a hivatalába, ahogyan a vádat képviselő főügyész is.

Ez alighanem erősíti a reményt, hogy a mensalaoper és általában a kormányzat által a gazdasági visszaélések ellen meghirdetett harc a politikai rendszer és az igazságszolgáltatás megújítása, érettebb demokrácia felé mozdítja el Brazíliát. A kételkedők viszont attól tartanak, hogy még jó ideig nem lesz kézzelfogható eredményük az erőfeszítéseknek. Pedig a Transparency International nemzetközi szervezet legutóbbi korrupciós rangsorában – a lehetséges tízből 3,8 ponttal – 183 állam közül a 73. helyre került az ország, ahol becslések szerint évi 85 milliárd real, vagyis több mint 40 milliárd dollár közpénzt emésztenek fel a visszaélések. Csaknem kétszer annyit, amennyit tavaly utakra, kikötőkre és repterekre együttvéve költöttek. Az aggályokat egyebek közt arra alapozzák, hogy nemcsak a korrupciós ügyek jelentős részét adó kampányfinanszírozás, hanem sok esetben az állami tenderek szabályozása is zavaros, a kormányzati kiadások pedig folyamatosan nőnek, hiszen a gazdaság évek óta bővül, és a 2014-es focivébé, majd a 2016-os olimpia házigazdájaként a rendezvények sikeréhez szükséges fejlesztésekbe az államnak is be kell szállnia.

POÓR CSABA