A szomszédságpolitikáért is felelős cseh bővítési biztos, Stefan Füle által készített, 2012-re vonatkozó éves értékelés az Európai Unió 16 keleti, illetve déli szomszédját veszi górcső alá, azokat az országokat, amelyeknek az unió nem kínálta fel a tagság perspektíváját, de szoros együttműködésre törekszik velük. 

Az unió honlapján is közzétett dokumentum megállapítja, hogy a politikai reformok menete a partnerországokban különböző, és - mint fogalmaz - a mély és tartós demokrácia irányába történő előrehaladás nem nevezhető egyenletesnek. A keleti szomszédok közül a jelentés elismerően szól a  moldovai, a grúziai és az örményországi reformokról, Azerbajdzsánt a demokratizálódás érdekében további lépésekre szólítja fel, és kifejezetten bírálja Ukrajnát, valamint Fehéroroszországot.

Az Európai Szomszédságpolitika (ESZP) címet viselő dokumentum úgy értékeli, hogy Ukrajnában a demokratikus reformok terén szinte semmilyen előrelépés nem történt. Kijev az elmúlt évben a legtöbb uniós ajánlást figyelmen kívül hagyta - mutat rá a jelentés, felróva a többi között a korrupciót az igazságszolgáltatás területén. Hangsúlyozza, hogy Kijevnek haladéktalanul fel kell hagynia a politikailag motivált ítéletekkel és lépéseket kell tennie egy hiteles választási rendszer irányába. A tavaly őszi parlamenti választások során számos hiányosságra derült fény - fogalmaz jelentésében a biztos, utalva arra, hogy a múlt évi választások a korábban elért szintnél is rosszabb képet tükröztek.

Az ESZP szerint a keleti szomszédok közül mindenekelőtt Moldovában, Grúziában, valamint Örményországban ugyanakkor folytatódtak a demokratikus reformok, és a nemzetközi normáknak megfelelő választásokat tartottak. Azerbajdzsánnak azonban a demokratizálódás érdekében tovább kell lépnie, a többi között a  választások terén is - mutat rá a dokumentum, külön említve Fehéroroszországot, ahol a választások elnyomás közepette zajlottak le.

A déli szomszédokat vizsgálva a jelentés kiemeli, hogy Egyiptomban, Líbiában és Tunéziában demokratikus választásokat tartottak, és a civil társadalom mindhárom országban erősödött. Aggodalmát fejezi ki ugyanakkor a gyülekezés, a véleménynyilvánítás, valamint a sajtó szabadságának helyzete miatt főként Egyiptomban és Algériában. Az unió értékelése szerint e két országban lassú az alkotmányos reformok menete is.

A jelentés idézi Catherine Ashtont, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki hangoztatta: az egyes partnerországokban a demokratikus reformok lassúsága aggodalomra ad ugyan okot, az uniónak azonban ennek ellenére törekednie kell a helyzet javítására. Az EU számára a szilárd demokráciák kialakításának elősegítése továbbra is kiemelt fontosságú - szögezte le a főképviselő, aki szerint a szomszédságpolitika ennek kulcsfontosságú eszköze. 

Az Európai Bizottság adatai szerint az EU 2011 és 2013 között kereken 1 milliárd euróval segítette a  partnerországokat, elsősorban a déli szomszédokat és kisebb arányban a keletieket.