Körülbelül tízezer szerb tüntetett hétfőn az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában a szerb-koszovói megállapodás ellen.
"Koszovó Szerbia szíve", "Nem Pristinára, nem a brüsszeli megállapodásra", "Nem adjuk meg magunkat!" – egyebek mellett ilyen szlogeneket írtak a szerb nemzeti zászlót lengető tiltakozók tábláira. A tüntetők hazaárulónak nevezték Ivica Dacic szerb miniszterelnököt, aki kézjegyével látta el pénteken a Belgrád és Pristina viszonyát, illetve a szerbek lakta Észak-Koszovó jogi helyzetét rendező brüsszeli egyezményt.
A tiltakozók követelték, hogy helyezzék hatályon kívül a szerződést, és népszavazáson kérdezzék meg az embereket Szerbiában arról, elfogadják-e a megállapodást. Világossá tették, hogy az észak-koszovóiak nem fogják engedni a brüsszeli egyezmény végrehajtását, mivel az "a hamis koszovói állam uralmának" elfogadását jelentené.
A demonstráció résztvevői azt mondták: "itt az idő létrehozni az észak-koszovói autonóm tartomány parlamentjét". Krstimir Pantic, a szerb kormány koszovói irodájának igazgatóhelyettese azt mondta, hogy három út áll az észak-koszovói szerbek előtt: "az egyik út Pristina irányába mutat, a másik Belgrád felé, a harmadik út pedig a szerb települések parlamentjének megalakítása. A harmadik út a bizonytalanságba vezet, kockázatos, mégis ez az egyetlen lehetőség".
A kora délutáni tüntetés idejére Kosovska Mitrovicában bezártak a boltok, az éttermek és a kávézók.
Belgrád belvárosában is több mint kétezren tiltakoztak a szerb-koszovói megállapodás ellen. A szerb vezetők lemondását és a szerződés semmissé nyilvánítását követelték.
A szerbiai ortodox egyház ugyancsak elítélte az egyezményt. Irinej pátriárka szerint "Szerbia megadta magát", hogy megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az unióval. Az egyházfő arra biztatta a koszovói szerbeket, hogy "ne ismerjenek el semmiféle rájuk kényszerített, igazságtalan rendelkezést, és Koszovót mindörökké tekintsék a hazájuknak".
Az albán többségű Koszovóban 120 ezer szerb él, közülük 40 ezren az északi, Szerbiával határos területeken. Belgrádhoz hasonlóan az észak-koszovói szerbek sem ismerték el soha Pristina 2008-as függetlenné válását, és Koszovót továbbra is a szerb nemzet és vallás bölcsőjének tekintik.
A brüsszeli egyezmény szövegét még nem hozták nyilvánosságra, de a kiszivárgott hírek szerint a szerződés értelmében Észak-Koszovó saját rendőrséggel és igazságszolgáltatással rendelkezne majd pristinai fennhatóság alatt.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
