Gulyás szerint békepártiság jele, hogy az USA rakétákat küld Ukrajnának - élőben a kormányinfóról
Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. Percről percre közvetítjük.
"A tárgyalások nagyon nehéz szakaszba érkeztek. Nem vagyunk hajlandók olyan egyezséget elfogadni, amely csorbítja Irán jogait és érdekeit" - hangoztatta Zarif, hozzátéve, hogy még "túl korai" lenne értékelni a tárgyalás eredményét. Leszögezte, hogy az urándúsítás jogát biztosítania kell az egyezségnek.Az urándúsítás a nyugati hatalmak és Izrael nyugtalanságának a legfőbb tárgya, mivel attól tartanak, hogy a 20 százalékra dúsított uránt Iránban arra használják fel, hogy 90 százalék fölötti dúsítottságú, atomfegyver gyártására alkalmas uránt állítsanak elő belőle.
Irán visszautasítja a feltételezéseket, és azt hangoztatja, hogy a dúsított uránra egy teheráni kutatóreaktor számára és orvosi célokra van szüksége. Zarif túl korainak nevezte, hogy megjósolja a tárgyalások kimenetelét, de a Hatok (Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) külügyminiszterinek genfi jelenléte szavai szerint azt mutatja, hogy a tárgyalások annyira komolyra fordultak, hogy szükségessé vált a részvételük.
William Hague brit külügyminiszter szombaton úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások továbbra is nehéznek ígérkeznek. Guido Westerwelle német külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy "reális esély" van a megállapodásra, bár azon még sokat kell dolgozni.
Haszan Róháni iráni elnök szombaton Teheránban azt hangsúlyozta, hogy a kormány a nukleáris kérdést a nemzetközi jog keretei között akarja rendezni. Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette: nincsen semmi kétség afelől, hogy Irán nem törekszik, és nem is fog arra törekedni, hogy tömegpusztító fegyverre tegyen szert.
A tárgyalások kulcskérdése akörül forog, hogy Iránnak van-e joga saját területén uránt dúsítani. Az Egyesült Államok szerint egyetlen országnak sincs kifejezett joga erre az atomsorompó-szerződés értelmében. Irán szerint viszont ez az 1970-ben aláírt szerződés erre jogot ad neki. Mindkét fél a szerződés 4. cikkelyére hivatkozik, amely elismeri minden ország jogát a nukleáris energia békés hasznosítására, ugyanakkor közvetlenül nem esik szó benne az urán dúsításáról.
