Mentő alakulat

Meglepőt húzott Donald Tusk lengyel miniszterelnök, amikor a múlt héten megnevezte jelöltjét a kormányátalakítás esetén hónapok óta biztos távozónak tekintett Jacek Rostowski pénzügyminiszter helyére. A tárca új irányítója a 38 éves Mateusz Szczurek, aki az ING holland pénzintézet lengyel leánybankjának vezető közgazdásza volt, s bár nincs politikai háttere, a piaci mozgások kiváló szakértője. A rendszerváltás utáni időszak legfiatalabb pénzügyminisztere a gazdasági növekedésre és a kiegyensúlyozott költségvetési politikára akarja helyezni a hangsúlyt, amivel az általánosságokon túl semmit sem mond. A technokrata Szczureknek az elődjénél jóval gyengébb lesz a pozíciója a kormányban – ezt jelzi, hogy nem szállt át rá a Rostowski által birtokolt miniszterelnök-helyettesi stallum –, és a gazdaságpolitikában Tusk, illetve legfontosabb tanácsadója, az egykori kormányfő Jan Krzysztof Bielecki akarata érvényesülhet.

Az emigráns lengyel szülők gyerekeként 1951-ben Londonban született Rostowski – aki a nagy presztízsű London School of Economics közgazdasági egyetemen szerzett diplomát – az első, 2007-ben alakult Tusk-kormányban is betöltötte a pénzügyminiszteri posztot, ahol kétszer annyi időt szolgált, mint bármelyik elődje a rendszerváltás óta. (A kinevezése előtt a budapesti Közép-európai Egyetemen is tanított.) Sikeres működésének is tulajdonítják, hogy az EU-ban Lengyelország egyedüliként úszta meg recesszió nélkül a 2008-ban kirobbant válságot. Az utóbbi két évben viszont a kormány tehertételévé vált, és egy nyári közvélemény-kutatásban a legnépszerűtlenebb miniszternek bizonyult. A lakosság körében azért lett ellenszenves, mert hozzá fűződik az a törvénytervezet, amely a lassuló növekedés miatt emelkedő államadósság megfékezésére az állam által vezetett egyéni számlákon történő jóváírás fejében elvenné a kötelező magánnyugdíjpénztáraktól az államkötvényeket (HVG, 2013. szeptember 14.). A változás január 31-én lépne életbe – és 8 százalékponttal, a GDP 50 százaléka alá csökkentené az államadósságot, a költségvetésben pedig jövőre átmeneti többletet eredményezne –, ha jóváhagyja a kérdésben rendkívül megosztott varsói parlament.

Rostowski egyben vezéráldozat, aki Tusk reményei szerint elviszi a balhét a gazdaság motorjának akadozásáért. A GDP a 2011-es 4,5 százalékos ütem után már tavaly is csak 1,9 százalékkal gyarapodott, és a növekedés az idén 1997 óta a leglassabb, 1,5 százalékos lehet. És ehhez is az kell, hogy a 2013 elején még csupán 0,2 százalékos tempó a harmadikat követően a negyedik negyedévben is alaposan felpörögjön. A munkanélküliség még mindig 13 százalékos, és Olli Rehn, az Európai Bizottság finn pénzügyi biztosa a minap megrótta Varsót, mert a költségvetési hiány mértéke az idei évre vállalt 3,6 helyett várhatóan a GDP 4,8 százaléka lesz. Az államadósság pedig csak a nyugdíjpénztári bűvészkedéssel kerül 55 százalék alá, mely határnak az átlépése esetére az alkotmány kötelező költségvetési korrekciós intézkedéseket ír elő.

A rendszerváltás óta 2011-ben mint miniszterelnök elsőként újraválasztott Tusk abban bízik, hogy a hét tárcavezető távozásával járó kormányátalakítással megállíthatja az általa vezetett jobbközép Polgári Platform (PO) és az agrárbázisú Lengyel Néppárt alkotta koalíció térvesztését. A PO frakciójából – részben a nyugdíjreform, részben belső hatalmi ellentétek okán – kilépett képviselők miatt a kormány többsége egyfősre olvadt a 460 tagú alsóházban, a szejmben. Ott ezért könnyen a posztkommunista ellenzéki Demokratikus Baloldali Szövetség törvényhozóinak szavazataira szorulhatnak a nyugdíjreform elfogadásához. Az ellenzék vezető ereje, a 2005–2007 között kormányzó jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) viszont a koalíció bukására játszik a lengyel társadalmat felkavaró ügyben. A PiS az idén májusban átvette a vezetést a közvélemény-kutatásokban, és az előnye 9 százalékpontra hízott, egy november közepi felmérés 31 százalékos támogatottságot mutatott a javára, a PO 22 százaléka ellenében.

A bírálói által a gazdaság- és belpolitikában a totojázásig óvatosnak tartott Tusk az EU-tól a 2014–2020-as időszakban érkező 106 milliárd euró ügyes felhasználásában bízik, és abban, hogy jövőre csupán helyhatósági és európai parlamenti választás esedékes Lengyelországban, 2015-ig pedig csak a kormány bukása esetén kellene általános választást tartani. Az uniós pénzek fölötti ellenőrzést a kormányátalakítás nagy nyertesének tekintett Elzbieta Bienkowska szerzi meg, aki Rostowskitól megörökölte a miniszterelnök-helyettesi posztot, a regionális fejlesztési tárca mellé pedig megkapta az EU-alapok fontos célpontjának tartott területet felügyelő közlekedési minisztériumot. Az utóbbi vezetéséről Slawomir Nowak lemondott, miután kiderült, hogy elfelejtett beszámolni egy ajándékba kapott 6 ezer dolláros óráról.

A Marcin Korolectől a környezetvédelmi tárca irányítását átvevő Maciej Grabowski eddigi pénzügyminiszter-helyettes nem is titkolta, hogy legfontosabb feladatának a palagáz-kitermelés meggyorsítását tekinti. Tervei finanszírozásában az EU-pénzekben bízik Lena Kolarska-Bobinska új tudományos és felsőoktatási miniszter éppúgy, mint a közoktatási tárca élére kerülő Joanna Kluzik-Rostkowska, aki korábban a PiS parlamenti képviselője volt, és csak 2011-ben csatlakozott a PO-hoz. A mostani kormányátalakítás után már csak hárman maradtak, akik 2007 óta a Tusk-kabinet tagjai: Bienkowska mellett Bogdan Zdrojewski kulturális és Radoslaw Sikorski külügyminiszter.

NAGY GÁBOR