Már 21 halottja van az ítéletidőnek, hólapátolók estek össze holtan Amerikában

Összességében negyvenkilenc amerikai nagyvárosban dőltek meg az eddigi hidegrekordok. Heten az északi Illinois-ban és hatan Indiana államban haltak meg. A halálos áldozatok közül sokan hajléktalanok voltak, akik nem voltak hajlandóak vagy nem tudtak hajléktalanszállásokra menni. Öten hólapátolás közben estek össze holtan.

  • MTI MTI
Már 21 halottja van az ítéletidőnek, hólapátolók estek össze holtan Amerikában

Az Egyesült Államok középnyugati részétől egészen a déli és keleti államokig terjedő, sarkvidéki légörvény okozta dermesztő hideg miatt számos amerikai nagyvárosban dőltek meg a hidegrekordok, a hatóságok összesítése szerint az ítéletidővel kapcsolatba hozható halálesetek száma 21-re nőtt.

Hawaiiban is beköszönött a tél

A természeti jelenség miatt – amely meteorológusok szerint nem is olyan ritka – mind az ötven amerikai államban fagypont alatti hőmérsékleteket mértek. Kedden aminnesotai Embarrass volt az ország leghidegebb települése, a fagypont alatti 37 fokra ereszkedett a hőmérő higanyszála. Összességében negyvenkilenc amerikai nagyvárosban dőltek meg az eddigi hidegrekordok. A délkeleti Atlantában mínusz 14 fokot mértek, hidegebb volt, mint a több ezer kilométerre északnyugatabbra fekvő Anchorage-ban, Alaszka legnagyobb városában. De még a napsütötte strandjairól ismert Hawaiiban is beköszöntött a hideg tél, a Mauna Kea alvó vulkán tetején mínusz hét Celsius-fokot mértek.

A sarkvidéki légörvény okozta jégdermesztő hideg mintegy 190 millió embert érint országszerte, számos amerikai nagyvárosban maradtak zárva az iskolák.

Már 21 halott

A hidegfront a hét végén tört be az Egyesült Államok területére, és keddre kiterjedt az ország területének nagyjából a felére. Legfrissebb összesítések szerint az ítéletidővel kapcsolatba hozható halálesetek száma 21-re nőtt. Heten az északi Illinois-ban és hatan Indiana államban haltak meg. A halálos áldozatok közül sokan hajléktalanok voltak, akik nem voltak hajlandóak hajléktalanszállásokra menni vagy nem értek oda időben. Öten hólapátolás közben estek össze és haltak meg.

A délkeleti New Orleansban, ahol a fagypont alatti három fokra ereszkedett a hőmérő higanyszála, a szerelvényboltokban elfogyott a vízvezetékekhez használt szigetelőanyag. Az északkeletebbre fekvő Atlanta egyik elővárosában megrepedt a hidegtől egy vízvezeték, a kiomló víz pedig ráfagyott egy főútra. A fehér homokstrandjairól ismert floridai Pensacola ilyenkor általában nyüzsög a kocogóktól, kerékpározóktól és kutyáikat sétáltató emberektől, most pedig elnéptelenedett, a tengerparton elhelyezett kijelző mínusz hét Celsius-fokot mutat.

AFP / Don Emmert

Négy nap leforgása alatt az Egyesült Államokban összesen 18 ezer repülőjáratot töröltek, de a hideg időjárás komoly fennakadásokat okoz a közúti forgalomban is, mivel jégpáncél fedi az utakat. Ez komoly fejtörést okoz a helyi hatóságoknak.

Az amerikai média szerint egyes szövetségi államokban a máskor jól bevált sószórás – amely mínusz 9 fok alatt gyakorlatilag hatástalan – mellett a legkülönfélébb módszerekhez folyamodnak, hogy járhatóvá tegyék a csúszós utakat. Wisconsinban például a sajttermelés után fennmaradt savóval is locsolják az utakat. Millwaukee közlekedési igazgatóságának egyik illetékese szerint emiatt az utak kissé sajtszagúak lettek, de eddig senki se panaszkodott, viszont a sajtgyártó üzemek ingyen adják a savót. New York és Pennsylvania államban a cukor előállítása után fennmaradó cukorrépalével harcolnak a jégpáncél ellen, szakértők pedig azt vizsgálják, hogy a palagáz kitermelésekor keletkező ipari szennyvízzel jégmentesíthetők-e az utak.

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.