Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

A NATO szerint kezelni kell az oroszok hibrid háborúját

A NATO-nak meg kell tanulnia kezelni az Oroszország által folytatott "hibrid háború" révén keletkező helyzetet, és mindenekelőtt fel kell készülnie a felségjelezés nélküli egyenruhát viselő fegyveresek beszivárgására - mondta Philip Breedlove amerikai tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka a Die Weltnek.

  • MTI MTI
  • +${remainingCount} szerző
A NATO szerint kezelni kell az oroszok hibrid háborúját

A német lap online kiadásában vasárnap megjelent interjúban Philip Breedlove kifejtette: a hibrid háború négy eszköz ötvözésével folytatott hadviselés. Ezek a diplomácia, az információ, a katonai-fegyveres erő és a gazdaság, az egyes elemek angol nevének (diplomacy, information, military, economy) kezdőbetűjéből képzett katonai szakkifejezéssel: dime.

A hibrid modell "összefogja a nemzetállami hatalom, befolyás valamennyi eszközét, és felhasználja egy másik nemzet ellen", és éppen ennek a modellnek a működését lehet megfigyelni Oroszország Ukrajnával kapcsolatban folytatott tevékenységében - mondta a NATO európai erőinek főparancsnoka, nagyon aggasztónak nevezve az új hadviselési forma megjelenését a gyakorlatban. Hozzátette: az ukrán válsággal kapcsolatban "teljesen őszintén szólva az a legfontosabb, hogy a NATO-tagországok legyenek felkészülve az úgynevezett zöld alakok, vagyis a felségjelzés nélküli egyenruhát viselő katonák" megjelenésére, akik a Krím félszigeten kipróbált módszert alkalmazva nyugtalanságot szítanak, kormányzati épületeket foglalnak el, szakadárokat képeznek ki a fegyverforgatásra, és így megrendítik az egész ország stabilitását.

Amennyiben a szövetség ilyen jelenséget tapasztal bármely tagállamában, a kollektív védelem elve alapján azonnal közbelép - jelentette ki a NATO európai főparancsnoka.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?