A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
William Burns korábbi moszkvai amerikai nagykövet egy 2008-as titkos diplomáciai táviratában a mostani ukrán válságot szinte előrevetítve felhívta Washington figyelmét, milyen súlyos következményekkel járhat Ukrajna törekvése a NATO-tagságra – közölte a bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket százezrével kiszivárogtató Wikileaks portál. Burns egyebek mellett arról tájékoztatta az amerikai kormányt: félő, hogy Ukrajna kettészakad, és ez erőszakhoz, sőt polgárháborúhoz is vezethet, "ami Oroszországot döntésre kényszerítené, beavatkozik-e vagy sem".
Az első orosz reakció visszafogott volt, amikor kiderült, hogy Ukrajna – Grúziával együtt – a bukaresti NATO-csúcson be akar jutni a tagság előszobájának számító tagsági akciótervbe (MAP). Szergej Lavrov külügyminiszter és más moszkvai vezetők később azonban erős ellenzésüknek adtak hangot. Azt sugalmazták, hogy Oroszország a további keleti terjeszkedésre potenciális katonai fenyegetésként fog tekinteni – írta a diplomata "a nyet az nyet: Oroszország megvonta a NATO-bővítés határait" felcímű, 2008. február elsején keltezett jelentésében.
A NATO kibővítése, főképp Ukrajna esetében "érzelmi és neuralgikus" ügy marad Oroszország számára, de stratégiai politikai megfontolások szintén alátámasztják részéről Ukrajna és Grúzia NATO-tagságának heves ellenzését – hívta fel a figyelmet Burns 2008-ban. Indoklásképpen kifejtette, az orosz kormány és szakértők továbbra is azt állítják, hogy Ukrajna NATO-tagsága jelentős hatással lenne az orosz védelmi iparra, az orosz-ukrán családi kapcsolatokra és általában a kétoldalú kapcsolatokra.
A 2008. áprilisi bukaresti NATO-csúcson végül nem alakult ki egyetértés a két ország felvételéről a tagság egyfajta "előszobájának" tekinthető, a csatlakozásra való felkészülést szolgáló tagsági akciótervbe. Ukrajna NATO-csatlakozási felkészülésének folyamatát 2010-ben az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leállíttatta, akinek idén február végi megbuktatása után ismét felvetődött az elképzelés. A kormányváltás után az ország NATO-csatlakozásáról már március elején törvényjavaslatot terjesztett be a kormánypárti Haza frakció három képviselője – igaz, ezt akkor napirendre sem tűzte a parlament.
A kelet-ukrajnai válság kiéleződése, az orosz beavatkozásra utaló jelek megsokszorozódása után 2014. augusztus 29-én Kijevben Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök bejelentette: az ukrán kormány törvényjavaslatot terjeszt be, amelyben megszünteti Ukrajna semleges státusát, és felújítja NATO-csatlakozási felkészülését.
