szerző:
M. László Ferenc
Tetszett a cikk?

Egy háziorvos, egy autóját mosó egyszerű állampolgár és egy kötelességtudó őrmester volt az utolsó reménye a forradalom elől menekülő Ceausescu-házaspárnak. A diktátor és felesége kalandos úton keveredett el abba a kaszárnyába, ahol napokkal később kivégezték őket, még a leghűségesebb embereik is cserbenhagyták a házaspárt. Az új államfő, Ion Iliescu állítólag az egyik minisztérium vécéjében döntötte el, hogy egy rövid pert követően kivégzőosztag elé állítják őket. 25 évvel ezelőtt, december 22-én futamodott meg Románia rettegett ura.

1989. november 20. A Román Kommunista Párt (RKP) utolsó kongresszusán ütemes taps kíséretében 3300 küldött skandálja: „Ceausescu, Románia”. Négy nappal később 120 ezer embert tereltek össze a Palota térre, ahol a korabeli sajtóbeszámolók szerint „ezer és ezer torokból zengett megszakítás nélkül a ’Ceausescu, RKP’, és a ’Ceausescu és a nép’ szlogen”. Egy hónappal később viharos gyorsasággal omlott össze a diktátor rendszere, őt magát úgy lőtték szitává egy Bukarest melletti kaszárnya udvarán, hogy az eseményt dokumentáló operatőr képtelen volt időben bekapcsolni a kamerát, így már csak az utolsó lövéseket és a felszálló füstöt tudta rögzíteni.

Huszonöt évvel ezelőtt bukott meg Európa utolsó sztálinista diktatúrája. Miközben a szomszédos országokban, de a peresztrojka útjára lépett Szovjetunióban is javában folyt az rendszerváltás, Nicolae Ceausescu uralma ősszel még megingathatatlannak tűnt. A keleti tömbben évek óta különutas politikát folytató román diktátor még azt is megengedte magának a novemberi pártkongresszuson, hogy felszólítsa Moszkvát: tartsa tiszteletben az egykoron Romániához tartozó moldáv állam autonómiáját. Sőt, egyenesen azt követelte, helyezzék hatályon kívül a Molotov–Ribbentrop-paktumot, azaz idővel adják vissza Romániának az 1941-ben Sztálin által annektált Moldovát.

Autóstoppos vesszőfutás

1989. december 22., délután fél kettő. Egy idős, hetven feletti házaspár botorkál bőröndökkel a mezőn a román főváros észak-nyugati határában. Egy kivételével kísérőik, testőreik mind elhagyták őket, a házaspárt Bukarestből kimenekítő helikopter elhúzott felettük. Így Románia nagyhatalmú ura arra kényszerült, hogy lestoppoljon egy autót a közeli úton.

Ceausescu utolsó beszédét tartja december 21-én
©

A pilota, Vasile Malutan három évvel később azt mesélte egy francia tévéstábnak, Ceausescu még az utolsó percben is azt kérdezgette tőle, hogy „hűséges-e az ügyhöz”. Mire Malutan odavágta: „Milyen ügyhöz? Kinek az ügyéhez legyek hűséges?”. Majd elrepült a géppel. A pilóta sokat kockáztatott, hiszen a feljebbvalójával szállt szembe: ő alezredesi rangban szolgált, Ceausescu pedig a fegyveres erők főparancsnoka volt.

A „Kárpátok géniuszának” súlyos tévedése

A forradalmat kutató történészek abban egyetértenek, hogy a diktátor súlyos hibát követett el, amikor parancsba adta, hogy december 21-re szervezzenek neki egy ahhoz hasonló kormánypárti demonstrációt, mint amilyen megerősítette őt a RKP novemberi kongresszusa után. Ugyanis máig tisztázatlan okok miatt – állítólag valakik petárdát dobtak az emberek közé, más feltételezések szerint forradalmárok vegyültek el a tömegben, akiket könnygázzal próbáltak szétkergetni – a felvonulók megzavarodtak, és belefojtották a szót Ceausescuba, aki percekig csak annyit tudott mondani: „halló, halló”. Közben a tévéadás megszakadt.

Bár a tömeget még ráncba tudták szedni, a diktátor pedig nagy bejelentéseket tett – így nyugdíjemelést hirdetett –, aznap a rendszerellenes tüntetések átterjedtek Bukarestre is. Másnap reggel – máig tisztázatlan körülmények közepette – meghalt a honvédelmi miniszter, Vasile Milea. Az egyik verzió szerint öngyilkos lett, mert nem akart a tömegbe lövetni, egy másik verzió szerint Ceausescu parancsára lőtték szíven. Mindenestre a tömeg a forradalom mártírjaként ünnepelte, főleg, hogy a diktátor nyilvánosan „árulásnak” minősítette az öngyilkosságát.

Míg pár órával korábban senki nem mert nekik ellentmondani, a Ceausescu-házaspár december 22-én délután szó szerint földönfutóvá vált. Hét nappal a romániai forradalom kirobbanása, a temesvári tüntetések után legközvetlenebb beosztottjai is cserbenhagyták. A gépnek azért is kellett leszállnia, mert Victor Atanasie Stanculescu, a diktátor által frissen kinevezett hadügyminiszter légtérzárlatot rendelt el, így az a veszély fenyegette a helikopterben ülőket, hogy a légierő kilövi őket. A sors fintora, hogy a helikoptert is csak nagy nehézségek árán kapták el a Központi Bizottság épületének tetején: miután a lift leállt két emelet között, a menekülőknek gyalog kellett felrohanniuk a lépcsökön.

Így ünnepelte a pártkongresszus még novemberben a diktátort:

A kétségbeesett házaspárt az úton felszedő orvos, Nicolae Deca is hamar megszabadult a Ceausescuktól. Egy 1993-as dokumentumfilmben azt mesélte: Ceausescu arra kérte, vigye el a 30 kilométerre lévő Targovisteba, hogy az ott található katonai egységek segítségével megszervezhesse az ellenállást. Viszont pár kilométerre a várostól Deca azt hazudta, elromlott a kocsija, mire a házaspár egy kis faluban átszállt egy fekete színű autóba, melyet tulajdonosa, Nicolae Petrisor éppen az út szélén takarítgatott. Petrisor szerint könyörögtek neki, hogy bújtassa el őket valahova, de ő csak széttárta a kezét. Beérve Targovisteba megálltak az acélmű mellett, melyet a Ceausescu-korszakban húztak fel. Ám a munkások csöppet sem voltak „hálásak”: miután felismerték őket, kövekkel dobálták a Daciát. Egyes találgatások szerint Elena magával vitt három darab, egy-egy millió lejt tartalmazó betétkönyvet is, melyek állítólag Deca kocsijába maradtak, ám ezt az orvos később tagadta – akárhogy is történt, a pénz eltűnt.

A házaspár futásáról szóló 1993-as dokumentumfilm:

A városban való feltűnésük híre hamar elért Bukarestbe, ahol az időközben felszabadított tévé be is mondta a kocsi rendszámát, és felszólította a lakosságot, hogy kapják el a házaspárt, „meg kell akadályozni, hogy elhagyják az országot”. Ekkor egy rendőrőrmester vette a kezébe a dolgokat: Constantin Paisie engedélyt kért a főnökétől, hogy intézkedhessen, de az zavarodottságában és félelmében lerázta azzal, hogy „az egész nem érdekli”. Végül Paisie egy termelőszövetkezet irodájában bukkant a rettegő Ceausescukra, ahol Petrisor hagyta őket. Egy ideig a tömeg bosszújától félve egy bokros-fás részen bujkáltak az autóval – ahol a házaspár könnyített magán –, majd az őrmester bevitte őket a targovistei rendőrségre. Itt kicsin múlott, hogy a Románia korábbi nagyhatalmú urát meglincseljék az épületet elfoglaló tüntetők, ezért aztán átszállították őket abba a kaszárnyába, ahol három nap múlva kivégezték őket.

A minisztérium vécéjében ítélték halálra?

A menekülésük és bujkálásuk közel hat órát tartott. Ezalatt Stanculescu irányításával a hadsereg átállt a forradalom oldalára. De Iulian Vlad, a rettegett titkosszolgálat, a Securitate vezetője is belátta, semmi értelme kitartani Ceausescu mellett, ezért parancsba adta, hogy az állambiztonsági szervek se alkalmazzanak erőszakot. Megalakult a Nemzeti Megmentési Front, melynek élére Ion Iliescu korábbi iasi-i pártitkár került, akiről közismert volt, hogy bírja Moszkva és Gorbacsov támogatását.

Így próbált menekülni a diktátor (kattintson a helyszínekre):

Az NMF átvette az ország irányítását, Iliescu pedig pár nappal később kiadott egy rendeletet a rögtönítélő bíróság felállításáról. Egy négy évvel ezelőtt nyilvánosságra került – kétes eredetű – dokumentum szerint Stanculescu és Iliescu a Honvédelmi Minisztérium vécéjében tanácskozva döntötte el a házaspár sorsát. Stanculescu, aki pár nappal korábban még Temesváron felügyelte a tűzparancs végrehajtását – amiért 2009-ben 15 év börtönre ítélték –, fontos szerepet játszott a diktátor megbuktatásában. Sőt, személyesen felügyelte a pár nappal későbbi pert, ahol többek között azért ítélték őket halálra, mert belelövettek a tüntetőkbe Temesváron.

„Az utolsó percig nem hitték el, hogy kivégzik őket. Csak akkor fogták fel, amikor megkötözték a kezeiket és vitték őket a kivégzőosztag elé” – mesélte tavaly a román hírügynökségnek Ion Tecu ezredes, aki az utolsó percig a házaspárt mellett volt a kaszárnyában. Szenteste a volt diktátor arra lett figyelmes, hogy a város utcáin hömpölygő tömeg azt kiabálja: „Ole, ole, Ceausescu unde e?” („Ole, ole, hol van Ceausescu?”). Csakhogy félreértette a forradalom híressé vált, viccelődő szlogenjét, azt hitte, hogy mellé állt a tömeg, ezért az ablakhoz pattant, hogy letépje a sötétítőt és szóljon hozzájuk. Mire a mellette álló katona elrántotta és megütötte.

Azt több, a kaszárnyában szolgáló katona is megerősítette, december 25-én, amikor Stanculescu megjelent, hogy előkészítse a pert, a házaspár felvillanyozódott. Azt hitték, hogy a Milea halála után kinevezett tábornok azért jött, hogy kiszabadítsa őket. Stanculescu eredetileg azért érkezett, hogy Bukarestbe szállítsa Elenát és Nicolaét, a pert a fővárosban akarták ugyanis megtartani. De amikor kilépett a helikopterből, rájuk nézett, majd legyintve odafordult a kaszárnya parancsnokához: „Akkor zavarjuk le itt az egészet!”

„Ezt megszívtad, nagyságos asszony!”

A román történelem legismertebb pere – melyet órákkal később megvágva bemutatott a román tévé – másfél órát tartott. Ezalatt a rövid idő alatt sikerült mindazért „elítélniük”, amit a vádlóik szerint 25 éves uralmuk, majd a forradalom alatt a néppel szemben követtek el.

Így fojtották bele Ceausescuba a szót (2:30 után hördül fel a tömeg):

A per teljesen komolytalan volt, ennyi idő múltán ezt már a résztvevők is elismerik. Tecu azt nyilatkozta tavaly: „ott álltam az írnok mellett. Azt gondolják, jegyzetelt valamit? Amit levésett, az is teljesen értelmezhetetlen volt.” A bíróság elnöke, Giga Popa a kivégzés után nem sokkal keresztet vetett, majd Tecu szerint megjegyezte: „Isten bocsásson meg azért, amit tettem”. Popa két hónappal később öngyilkos lett. A házaspár végig azt mondogatta, hogy ők nem ismerik el a bíróságot, ez egy puccs része. Részben igazuk volt, hiszen a bírói testületben végig ott ült egykori kegyencük, az Iliescu oldalára átállt Stanculescu tábornok.

A „még mindig nagyon szerelmes" pár azt kérte, hogy együtt haljon meg – mesélte a Guardiannak idén december elején Ionel Boeru, aki tagja volt a kivégzőosztagnak. „A fal felé haladva Nicolae Ceausescu az Internacionálét énekelte. Az egyik ideges katona odaröffent Elenának: „ezt megszívtad, nagyságos asszony”, mire a diktátor felesége elkezdte szidni. Ezek voltak az utolsó szavai” – mesélte a Mediafaxnak Tecu.

Boeru falhoz állította őket, majd hátrálva tüzet nyitott a Kalasnyikovból. Mindez olyan gyorsan történt, hogy az operatőrnek nem volt ideje irányba állítani a kamerát – ez a magyarázata annak, hogy a kivégzésnek csak az utolsó másodperceiről van felvétel. Tecu szerint a bosszúszomjas katonák nem vacilláltak, nem állították át a géppisztolyaikat, sorozatokat lőttek. Annak a katonának, aki a diktátorra akart tüzelni, besült a fegyvere, mire Boeru mellé lépett és megállás nélkül lőtt. Boeru és Tecu szerint a kaszárnya katonái – akik az ablakokból figyelték az eseményeket – még percekig a sortűz után is csak bambultak maguk elé, a kivégzést hosszú csend követte.

A per és ami utána következett (18+-os felvétel!)

A házaspár vesszőfutása még ekkor sem ért véget. A testüket helikopterre pakolták, de ezen a gépen utaztak a bírák, ügyvédek és az ügyészek is, így az egyik katonának nem maradt hely, a koporsón ülve utazott. A helikopter egy stadionban szállt le, ahol aztán a két hulla elkeveredett, percekig keresték, hogy hová tették a koporsót az időközben szétszéledt katonák.

Itt nyugszik a volt diktátor
©

A holtestek december 26-án egy katonai kórházba kerültek, de 30-ig megint elfeledkeztek róluk. Ekkor a per és a kivégzés egyik szervezője, Gelu Voican Voiculescu megkérdezte Iliescut, mit csináljanak velük. „A te dolgod, csinálj valamit velük” – adta utasításba Voiculescu szerint az államelnök. Három évvel ezelőtt a temetést intézők egyike azt mondta az Adevarul nevű napilapnak, hogy meggyalázták a holtesteket, Nicolaet levetkőztették, hogy megnézzék „mije volt”.  Erre Voiculescu rendre utasította őket, majd két sír közé elföldelték őket, a faládákra betontömböket helyeztek, hogy senki se tudja felfeszíteni a hevenyészett koporsókat.

Húsz évvel később vejük, Mircea Oprean hosszú pereskedés után elérte, hogy kihantolják a házaspárt, mert meg akart bizonyosodni róla, hogy ők fekszenek a Ghencea-temetőben. Ma már rendes sírjuk van, december 25-én minden évben kisebb csoport gyülekezik, hogy nosztalgiázzon. Egy áprilisban készített felmérés szerint, ha Ceausescu élne, és indult volna a román elnökválasztáson, akkor a választók 46 százaléka rá szavazott volna.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
hvg.hu/Nagy Iván Zsolt (szöveg) Nagyítás

Így láttam szabaddá válni Temesvárt

1989. december 20-án, kereken 25 éve Temesvár Románia első szabad városa lett. A gyárak sorra álltak le, a város központjában, az Opera téren százezren követelték Nicolae Ceausescu bukását, a hadsereg pedig többé nem lőtt a tömegre. A hvg.hu munkatársa 1989 decemberében egyetemista volt Temesváron, e napon azonban már onnan 350 kilométerre tartózkodott, miután a kollégiumokat kiürítették és a diákokat hazaküldték. Ott volt azonban, amikor Temesvár forradalma kezdődött, és bár nehezen, de követte a városban történteket azután is, hogy azt elhagyta. Az ő emlékei vezetnek végig a Bega-parti város 25 évvel ezelőtti hőstettét felvillantó Nagyítás-fotógalérián.

A BKK-nál tízmilliárdos kieséssel számolnak a járvány miatt

A BKK-nál tízmilliárdos kieséssel számolnak a járvány miatt

Nem lehet egész évben zárva az ország, de nincs vakcina. Akkor hogy fogunk ebből kimászni?

Nem lehet egész évben zárva az ország, de nincs vakcina. Akkor hogy fogunk ebből kimászni?

Mi lesz a szájról olvasókkal a maszkok idején?

Mi lesz a szájról olvasókkal a maszkok idején?