Nyaraljon izgalmasabban, mint Orbán Viktor a távoli horvát szigeten, delfinekkel és földalatti labirintussal
Bemutatjuk Lastovót, ahol nem csak a föld felett, hanem alatta is lehet túrázni.
Alkotmányjogi csetepatéba fordulhat Katalónia törekvése, hogy népszavazást tartson a kiválásról Spanyolországból, amit a madridi kormány határozottan ellenez, és minden eszközzel igyekszik megakadályozni.
A csalódottságukat leplezve igyekeztek a pozitívumokat látni a skóciai függetlenségi népszavazás kudarcában a katalán politikusok, akik azt remélték, ha Skócia kiválik az Egyesült Királyságból, akkor az precedensként megnyithatja az utat Katalónia önállósodása felé is. Például azt olvasták ki a történtekből, hogy London a skótoknak megengedte a voksolást a kérdésről, míg erről Katalónia esetében Madrid hallani sem akar. A tartomány parlamentje a továbblépést választotta, és a múlt pénteken óriási többséggel elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy referendumot tartsanak, és hogy Artur Mas katalán elnök november 9-ére kijelölje annak időpontját. A szavazóknak két kérdésre kell választ adniuk: akarják-e, hogy Katalónia állam legyen, illetve akarják-e, hogy ez az állam független legyen.
A közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek 47 százaléka válaszolna igennel mindkettőre, és négyötödük ragaszkodik ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson a függetlenség kérdésében. Ha a kezdeményezés sikert arat – egy 2009-es nem hivatalos referendum érdektelenségbe fulladt –, az nem jelentené Katalónia kiválását Spanyolországból, mert a népszavazás eredménye nem kötelező érvényű, ám súlyos alkotmányos válságot provokálhat ki. Madridban kilátásba helyezték ugyanis, hogy a törvény teljes erejével fellépnek ellene, s abban a pillanatban, hogy Mas kihirdeti az időpontot, a spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordul. A spanyol kormány rendelkezésére áll az alaptörvény 155. szakasza is, amely Madrid számára lehetővé teszi, hogy felülbíráljon törvénysértőnek tartott tartományi intézkedést.
A spanyol parlament az idén áprilisban hatalmas többséggel utasította el a katalánok kérését a népszavazás megtartására, amit Mariano Rajoy jobbközép miniszterelnök határozottan és rendszeresen ellentétesnek minősít az ország demokratikus alapjait Francisco Franco halála után lerakó, 1978-as alkotmánnyal. Ezt július végi „nyílt, elvtársi légkörű” megbeszélésükön is Mas tudomására hozta, akivel először találkozott azóta, hogy Barcelonában tavaly elindították a népszavazási kampányt. Nem támogatja Katalónia függetlenné válását az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt sem, amelynek új főtitkára, Pedro Sánchez kiállt a vétóval fenyegetőző Rajoy mellett.
A 17 spanyolországi tartomány közül talán a legszélesebb körű autonómiát Katalónia élvezi, ahol ezt az önállóságot keveslik, és nem feledik a Franco alatti elnyomást. Mivel nyelvi és kulturális különbözőségük széles elismertségnek örvend, főleg gazdasági-pénzügyi kifogásaik vannak. Barcelonában úgy számolják, hogy a tartomány a központi költségvetésbe az általa előállított GDP 8 százalékával többet küld, mint amennyit onnan kap, vagyis az ő pénzéből segítik a szegényebb tartományokat. A katalán vezetés szeretné elérni, hogy saját maguk szedjenek adót, amit legutóbb júliusban utasított el Cristóbal Montoro spanyol költségvetési miniszter.
A 47 milliós Spanyolországban a 7,5 milliós Katalónia a GDP 19 százalékát adja, de nem csak ezért lenne nagy csapás a kiválása az országból, ami Madrid – és Brüsszel – érvei szerint az EU-tagság és a vele járó támogatások és piaci lehetőségek elvesztésével járna Barcelona számára. A katalánok példáját szívesen követnék ugyanis a szintén szeparatista érzelmeket tápláló baszkok, akiknek a 2,2 milliós régiója a spanyol GDP 6 százalékát adja. Bírálói szerint Rajoy eddig a fenyegetőzésen kívül nem sokat tett a katalánok megbékítéséért, míg a trónjáról lemondott apja, I. János Károly helyébe lépett VI. Fülöp röviddel júniusi királlyá koronázását követően a Barcelonától száz kilométerre lévő Gironába látogatott, ahol egy ifjúsági központ avatásán katalán nyelven mondott békülékeny, Spanyolország egysége mellett kiálló beszédet.
A katalánok nemzeti napján, szeptember 11-én – annak évfordulóján, hogy 1714-ben a spanyol örökösödési háborúban a Bourbon-házi V. Fülöp spanyol király elfoglalta a Habsburgok mellett kiálló Barcelonát – az idén is óriási tömeg tett hitet a referendum mellett. A várost átszelő, 13 kilométeres Gran Via de Les Corts Catalanes, illetve a 10 kilométeres Avenida Diagonal sugárúton gránátvörös-sárga nemzeti színekbe öltözött katalánok formáltak a szavazás szó első betűjét jelképező „V” alakot. Azt, hogy a tömeg nagyságának megítélése Spanyolországban is politikai kérdés, jelzi, hogy a szervezők 1,8 millió, a madridi kormány viszont „csak” félmillió demonstrálóról beszélt. Az érzelmekre jellemző, hogy az FC Barcelona labdarúgócsapatának hazai mérkőzésein – különösen az ádáz fővárosi rivális, Real Madrid elleni rangadón, az El Clásicón – a mérkőzés 17. percének 14. másodpercére időzítve a Camp Nou nézőközönsége mindig skandálva és magasba emelt feliratokon élteti a vágyott függetlenséget.
A lelkesedés dacára Mas mégsem fogalmazhat győzelmi jelentéseket. Váratlanul kínos helyzetbe került ugyanis a pártja, a Konvergencia és Unió (CiU), miután alapítója és a katalán politika nagy öregje, a 84 éves Jordi Pujol július végén elismerte, hogy 34 éven át adócsalást követett el, mert titokban pénzt tartott külföldi számlákon. Az említett időszak java részében, 1980–2003 között a CiU vezetőjeként katalán elnök volt. Bár a vádakat korábban tagadó Pujol – akinek több gyereke is visszaélés gyanújába keveredett – hangsúlyozta, hogy a saját pénzéről van szó, a spanyol sajtóban azonnal megindult a találgatás, hogy a titkos számlákon állami megrendelésekhez köthető kenőpénz is landolhatott.
Kiutat jelenthetne az ellenzéki szocialisták által meglebegtetett elképzelés, amely alkotmánymódosítással valódi föderációvá alakítaná Spanyolországot, és ezzel az eddiginél nagyobb autonómiát adna Katalóniának is, de az ötletet még sem a madridi kormány, sem a barcelonai függetlenségpártiak nem karolták fel. A mérlegelésre viszont időt adhat, hogy Mas elállhat a referendumtól, ha azt az alkotmánybíróság elmeszeli. Igaz, akkor viszont előrehozott tartományi választást írhat ki, amelyen még nagyobb többséget szerezhetnek a madridi elutasítástól csak jobban bedühödött függetlenségpártiak.
NAGY GÁBOR
Bemutatjuk Lastovót, ahol nem csak a föld felett, hanem alatta is lehet túrázni.
Lapunk korábbi moszkvai tudósítóját Kacskovics Mihály Béla kérdezte.