Skót utórezgések

  • HVG HVG
Skót utórezgések

Tovább formálhatja az Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország alkotta Egyesült Királyság alkotmányos rendjét a skót függetlenségről szóló népszavazás, még ha az az unió mellett kiállók győzelmét hozta is. David Cameron brit kormányfő egy nappal a referendum után fölélesztette ugyanis a vitát arról, hogy ha a másik három, kisebb államalkotó rész egyre nagyobb önállóságot kap az ügyei intézésében, akkor ennek lehetőségétől miért fosztanák meg Angliát. Különösen, hogy a kampány finisében, a függetlenségpártiak előretörését látva, London újabb jogkörök átadását helyezte kilátásba a skótoknak.

A dilemma West Lothian-kérdésként ismert, azon skóciai választókerület neve után, amelyet Tam Dalyell munkáspárti politikus képviselt, aki 1977-ben, a hatalommegosztási elképzelésekről folyó vitában hibának minősítette, hogy a londoni parlamentbe delegált nem angol törvényhozók szavazhatnak a kizárólag angolokat érintő kérdésekben, miközben az angolok nem tehetik meg ezt az ő ügyeikben. A problémára azóta sem találtak megoldást, Wales, Skócia és Észak-Írország mozgásszabadsága pedig csak bővült. A westminsteri parlamentbe ma az 533 angliai választókörzet egyéni képviselője mellé Skócia 59, Wales 40, Észak-Írország pedig 18 honatyát delegálhat, miközben mindháromban helyi parlamentet választhatnak, és saját kormányuk is van. Ily módon az együttesen 10,2 millió skót, walesi és északír polgárnak beleszólása van Anglia 54 millió lakosát érintő ügyekbe, ám az angoloknak ugyanez a jog nem jár.

A függetlenség élharcosa, a kudarcos népszavazást követően posztjáról lemondott Alex Salmond skót első miniszter Cameront megvádolta, hogy ígéreteivel csőbe húzta a skótokat. A népszavazáson rekordot jelentő, 85 százalékos részvétel mellett a 307 éve létrejött unió fennmaradására a választók 55 százaléka szavazott. A csalódott függetlenségpártiak az összetartozásukat azzal fejezték ki, hogy a szavazati arányukra utaló 45-ös számú jelvényt tűztek ki. A vereség ellenére erősödő nacionalista érzelmekre Salmond azzal játszott rá, hogy közölte: nem kell referendum Skócia önállósodásához, ha a brit pártok – a kérdésben egyetértő konzervatívok és liberális demokraták, valamint az ellenzéki munkáspártiak – nem teljesítik, amit vállaltak.

Az esetleges föderális berendezkedés számos kérdést vet fel. Anglia egyben maradása egyenlőtlenségeket szülne, problémás lenne ugyanakkor régiókra bontása, és nem tudni, mi volna a brit kormányfő feladata egy angol első miniszter mellett. Vajon az angol parlament ugyanúgy a londoni Westminsterben kapna helyet, mint a brit? Az önálló angol törvényhozásban pedig könnyen permanens kisebbségbe kerülhetne a Munkáspárt, amely népszerű Skóciában, ahol az Angliában erős konzervatívokat nemigen kedvelik.