Az északkelet-ukrajnai Harkivban is megjelentek a korábban Luhanszk és Donyeck térségében aktív szakadárok, a HVG értesülései szerint az utóbbi napokban több támadás érte a városban lévő ukrán toborzó- és kiképzőközpontokat. Az utóbbiakat néhány hete hozták létre, ott készítik fel azokat az ukrán fegyvereseket, akik a harcok kiújulása esetén a kormányerők oldalán vennének részt az összecsapásokban. Helyi ukrán források szerint a harkivi akciókat olyan, Oroszországból érkezett titkosszolgálati ügynökök hajtják végre, akik csatlakoztak a szakadárokból alakított kozák egységekhez.
Már csak azért is feszült a helyzet Harkivban, mert a hét végén a Kijev-párti ukrán aktivisták ledöntötték a város főterén álló Lenin-szobrot. A részben futballhuligánokból álló tömeget a rendőrök nem próbálták meg leállítani, Anton Herascsenko – Arszen Avakov belügyminiszter tanácsadója – pedig még bátorította is az elkövetőket, és azt szorgalmazta, hogy Lenin helyére állítsanak emlékművet az ukrán függetlenségért vívott harcokban elesettek tiszteletére. Az oroszországi szocialista forradalom elindítója a jelek szerint igencsak útban van Ukrajnában: tavaly december óta már 160 szobrát döntötték le az országban.
Bár a szeptember elején életbe lépett tűzszünet nagyjából tart – a szemben álló felek visszavonták a nehéztüzérséget, s kicserélték a hadifoglyok többségét is –, nincs teljes nyugalom. A fronton szolgálók elmondása szerint mindennaposak a kisebb ütközetek, amelyekben néhány ember életét veszíti. A szórványos összetűzések miatt pedig lassan halad a helyreállítás: egyelőre nem lehet szabadon közlekedni a kormányerők, illetve a szakadárok kezén lévő területek között, s az emberek igyekeznek is elkerülni a veszélyesnek tartott környékeket.
A feszültség fennmaradása miatt az is kérdéses, hogy sikeresen meg lehet-e rendezni az október 26-ára tervezett ukrajnai parlamenti választást. Erre már csak azért is kicsi az esély, mert a tavasszal kikiáltott Luhanszki, illetve Donyecki Népköztársaság vezetői bejelentették: annak ellenére sem tartanak ukrán parlamenti választást a térségben, hogy Kijev széles körű autonómiát adott az orosz kisebbségnek, és amnesztiában részesítette a szakadárokat. „Saját választásokat szervezünk, valószínűleg novemberben. Ukrajna pedig szomszédos államnak minősül” – mondta újságíróknak Igor Plotnyickij, a luhanszki entitás első embere. A donyeckiek is saját szavazást terveznek, amelyet helyi források szerint december vége előtt tartanak meg.
Az ukrajnai parlamenti választás pedig kulcsfontosságú lehet a június eleje óta hivatalban lévő Petro Porosenko államfő számára, hiszen a milliárdos üzletember átfogó reformokat ígért a voksolás utáni időszakra. Programjának legfontosabb eleme a kenőpénzek és a szervezett bűnözés elleni harc. Porosenko reményei szerint 2020-ra sikerül oly mértékben visszaszorítani a korrupciót, hogy az ország jelentkezhet az EU-ba is.
A tervek kivitelezhetőségét egyre többen kérdőjelezik meg, egyikük, a magyarországi üzleti érdekeltségekkel is rendelkező Szerhij Taruta – Donyeck megye Kijev-párti kormányzója – szerint Porosenko sem tudja, mit akar kezdeni a keleti országrésszel. „Azzal, hogy a szakadárok kezén lévő területek három évre különleges státust kaptak, csak visszafordítottuk az időt májusig, amikor nekilendültek a szeparatista csoportok. Donyeck az anarchia szürke zónája lesz, lassan működésbe lépő időzített pokolgép?” – teszi fel a kérdést az Ukrainszka Pravda című lapban megjelent elemzésében Taruta.
Az üzletember félelmei nem alaptalanok, hiszen azzal, hogy a keleti frontvonalakon 30 kilométer széles ütközőzónát alakítottak ki, tulajdonképpen határt építettek Ukrajna és a szakadár területek közé. A helyzetet tovább rontja, hogy Oroszország változatlanul nem érdekelt abban, hogy a Porosenko ellenőrzése alatt lévő területeken stabilizálódjon a helyzet, és meginduljon a nyugati integráció. Moszkva ugyan kivonta a kelet-ukrajnai harcterekre küldött erőinek többségét, továbbra is beleszól az EU és Ukrajna tárgyalásaiba, és újabb változtatásokat sürget a Brüsszel és Kijev által aláírt együttműködési szerződésben.
Bár a múlt hét közepén ideiglenes kompromisszum született Ukrajna és Oroszország gázvitájában – Kijev megígérte, hogy kifizeti a Gazprommal szemben fennálló több milliárd dolláros tartozását, s állítólag elfogadta, hogy a jövőben 385 dollárt fizessen ezer köbméter földgázért –, a felek nem szabták meg pontosan a törlesztés menetrendjét. Az ukránok továbbra is sokallják ezt az árat, ami valóban magasabb (35 dollárral), mint a nyugat-európai fogyasztóknak kiszámlázott átlagár. Alekszej Miller, a Gazprom első embere figyelmeztette is Európát arra, hogy télen lehetnek fennakadások az Ukrajnán keresztüli gázellátásban. „Ukrajnában továbbra sincs elég gáz a tározókban” – magyarázta Miller, majd hozzátette: az is gondot okozhat, hogy az orosz elvárással ellentétben Kijev csak az után kezdené meg a törlesztést, hogy Moszkva már felújította a június óta szünetelő szállításokat.
Kijev pozícióját rontja, hogy Magyarország – miután Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten tárgyalt Millerrel – leállította az Ukrajnának juttatott, úgynevezett reverz szállítmányokat, azaz nem ad át a szomszédos országnak az Oroszország felől érkező energiahordozóból. A Gazprom szerint a visszaáramoltatást a szerződések kizárják, s ezért szankciókkal fenyegette meg az ilyen tevékenységet folytató államokat, Magyarország mellett Lengyelországot és Szlovákiát is.
NÉMETH ANDRÁS
