Lezárult az európai bizottsági tagjelöltek meghallgatásának első köre az Európai Parlamentben (EP), és a labda visszakerült a testület irányítását a portugál José Manuel Barrosótól átvevő, luxemburgi Jean-Claude Juncker térfelére. Az EU tagállamai által megnevezett jelöltek személyével kapcsolatos, korábban jósolt nagy botrányok bekövetkezte helyett inkább kiigazítási igények mutatkoztak – ez köszönhető a két nagy pártcsalád, a néppártiak és a szocialisták közti hatalmi egyensúlyozásnak is –, ám azokat jobb, ha figyelembe veszi az uniós alkudozásokban óriási tapasztalatokkal rendelkező Juncker, ha nem akar látványos pofonba beleszaladni, amikor az EP majd a bizottság egészéről szavaz.
Egyes jelöltek személye kapcsán persze eleve lehetett politikai csatákra számítani, ráadásul az EP igyekszik minden alkalmat megragadni saját fontossága bizonyítására. A nehézségeket tetézte, hogy mivel minden kiszemelt biztos politikai kiválasztott, nem feltétlenül szakértője jövőbeli területének. Az EP illetékes bizottsága végül hat alkalommal élt a lehetőségével, hogy kitolja az egynapos határidőt a meghallgatásra, illetve informálódásra. A cseh Veronika Jourová (igazságügyi, fogyasztóvédelmi és nemi egyenlőségért felelős jelölt), a brit Jonathan Hill (pénzpiaci szabályozás), a francia Pierre Moscovici (gazdasági és pénzügyek, adózás és vámunió), valamint Navracsics Tibor (oktatási, kulturális, ifjúságpolitikai és uniós polgársági ügyek) esetében további írásbeli kérdésekre kértek választ. Miguel Arias Canete, a spanyol energia- és klímaügyi aspiráns utolsó pillanatban módosított vagyonnyilatkozatát pedig a jogi bizottság elé terjesztették kontrollra. Hillt ezenfelül egy második, rövid meghallgatásra is visszahívták a képviselők.
Az első hét izgalmai politikai sakkjátszma részeiként értelmezhetők. Először Canetét vették elő, miután kiderült, hogy úgy vált meg ő, a felesége és a fia olajtársaságokban birtokolt részvényeitől, hogy a papírok egyszerűen a sógorához vándoroltak, akit már nem érint az Európai Bizottság magatartási kódexe. Az addigi óvatosságot és a nagykoalíciós szóbeli egyezséget egyértelműen felrúgták a szocialisták, amikor olyan keményen kikezdték a néppárti spanyol politikust, hogy a meghallgatást követő sajtótájékoztatón meg sem jelent. Válaszul a kereszténydemokraták az egyébként felkészült, ám korábbi politikai posztja és országa miatt támadható – Franciaország nem tudja, és a jelek szerint nem is igyekszik tartani a hiánycélt – volt francia pénzügyminisztert, Moscovicit ejtették túszul. Végül a szocialisták megszavazták Canetét, azzal a kitétellel, hogy tőle az új bizottság első alelnöke, a Juncker jobbkezeként aposztrofált, lehengerlően teljesítő holland Frans Timmermans felügyelete alá kerül a fenntartható fejlődés kérdése. Ezzel pedig Moscovici jóváhagyása előtt is megnyílt az út, helyreállt a paktum.
Hill látványosan keveset tudott a számára kiszemelt területről, ráadásul a pénzpiaci szabályozásban kerékkötőnek számító Nagy-Britannia jelöltjeként erős ellenszélben indult neki a meghallgatásnak. Írásbeli válaszai és második meghallgatása után végül a parlamenti bizottság átengedte a pótvizsgán, egy finom fricskát ezzel azért odaszúrva David Cameron konzervatív kormányfőnek. És bár a cseh liberális Jourová közel sem volt meggyőző, írott válaszai után őt is gond nélkül megszavazták.
Navracsicsot ezzel szemben francia kollégájához hasonlóan sokkal inkább korábbi kormányzati teljesítménye miatt helyezték össztűz alá. Miatta azonban Magyarország mérete és a tárca súlya miatt sem érte volna meg felrúgni a nagykoalíciós egyezséget. A magyar jelöltről az energetikai unióért felelős alelnöknek előterjesztett szlovén Alenka Bratusek meghallgatása után szavaztak, akkorra pedig nyilvánvalóvá vált, hogy Junckernek újra kell osztania a portfóliókat. Bratusek olyan látványosan felkészületlennek bizonyult ugyanis, hogy kiábrándító teljesítménye felett a tárca fontossága és az alelnöki tisztséggel járó kiemelt szerep miatt nem lehetett szemet hunyni – főleg nem önjelölésének furcsa körülményeit figyelembe véve. Bár a hírek szerint Juncker igyekezett lobbizni azért, hogy Hillhez hasonlóan Bratusek is második esélyt kapjon, a volt szlovén miniszterelnök végül megtette azt a szívességet, hogy visszalépett. Ha pedig már így alakult a helyzet, a képviselők odaszúrhattak egy kicsit látványosabban is az Orbán-kormánynak. Navracsicsból így is biztos lesz, Bratusek pedig a liberálisokhoz tartozik, tehát a két nagy párt alkuja sem borul. A román és a máltai biztosjelölt (Corina Cretu és Karmenu Vella) csak hajszállal teljesített jobban, mint Bratusek, de őket egyrészt nem ilyen rangos tisztségre szemelték ki, másrészt védte őket a kezdetben még sérthetetlennek tűnő alku, hisz mindketten szocialisták.
Juncker törheti a fejét a feladatok újraosztásán. A múlt hét végén a szlovén kormány Violeta Bulcot jelölte Bratusek helyére, annak ellenére, hogy az EP két nagy pártja egyértelműen Tanja Fajon jelenlegi szlovén szocialista EP-képviselőt favorizálta. Az alig egy hónapja miniszteri pozíciót betöltő Bulc nem tűnik kellően tapasztaltnak az energetikai tárca vezetésére és az alelnöki poszt betöltésére, ez a portfóliók változtatása mellett szól. Egyes pletykák szerint a közlekedési biztosnak szánt, rendkívül meggyőzően teljesítő szlovák Maros Sefcovic vehetné át az alelnöki tisztséget, az EP közlekedési bizottsága azonban a hír felröppenését követően levélben kérte Junckert, hogy ne helyezze másik területre a politikust, aki a Barroso-féle testületnek is tagja volt.
A másik lehetőség a megüresedő helyre a német Günther Oettinger jelenlegi energetikai biztos lehetne, akit új területe, a digitális gazdaság és társadalom szemmel láthatóan nem hoz lázba. Ráadásul a digitális ügyeknek van másik biztosa is az észt Andrus Ansip személyében, aki magabiztos teljesítményt és osztatlan támogatást tud maga mögött, így sokan úgy gondolják, nincs is szükség két felelősre ezen a területen. Juncker hét alelnöke azonban mind kis tagállamból jön, így Oettinger „előléptetése” egészen biztosan szúrná Franciaország és Nagy-Britannia szemét. Felmerült még a bolgár Krisztalina Georgieva neve is a posztra, aki a meghallgatások során szintén nagy elismerést vívott ki, ezzel a költségvetési tárcát hagyná hátra az új szlovén jelöltnek.
Navracsics kapcsán egyes pletykák a közlekedési területet is emlegetik ugyan, de az is könnyen lehet, hogy egyszerűen leválasztják az uniós polgárságot a portfóliójáról, amit így a migrációért és belügyekért felelős görög jelölt kaphat meg. Az újraosztás fényében dönt majd a EP az esetleges új meghallgatásokról, amikre várhatóan csak jövő héten, közvetlenül az október 22-ére kitűzött strasbourgi plenáris ülés előtt kerül sor. Ha második nekifutásra minden problémamentesen zajlik, akkor még éppen megszülethet az alku a parlamenti szavazásig.
CSICSAI MÁTÉ / BRÜSSZEL
