Gyermekházasság erőnek erejével

Konzerválja a szegénységet és súlyos egészségügyi kockázattal jár a gyermekek kényszerházassága, amely a fejlődő országokban élőket sújtja a legnagyobb arányban.

  • Fekete István Fekete István
Gyermekházasság erőnek erejével

Komal átlagos rádzsasztáni lány volt, hétköznapi vágyakkal: egyetemre akart menni és dolgozni, ezért egy napot sem hiányzott az iskolapadból. Mikor azonban tizenhat évesen férjhez adták, álmai egy csapásra szertefoszlottak, az iskolát elkerülte, s még nem volt tizenhét, amikor teherbe esett. A kislányát szereti, de a mai napig a szemére vetik, hogy miért nem fiút szült. Sorstársa, Bina Bai mindössze tizennégy esztendős volt, amikor egy nálánál csupán egy évvel idősebb fiúhoz adták. A lány hamarosan terhes lett, ám a gyermeke röviddel a szülés után meghalt. Néhány hónap elteltével a szülők követelésére újfent próbálkoztak, de a gyermekáldás öröme ezúttal is illékony volt: Bina kisbabája nem egészségesen jött a világra.

A két indiai fiatalkorú anyának az ENSZ Népesedési Alapja által ismertetett esete messze nem elszigetelt jelenség: becslések szerint ma 720 millió olyan nő – illetve 156 millió férfi – él világszerte, aki nagyon fiatalon házasodott meg, s közülük minden harmadik még a 15. életévét sem töltötte be, amikor bekötötték a fejét. Számuk évente 15 millióval nő, ami azt jelenti, hogy a Földön két másodpercenként olyan házasság köttetik, amelyben a menyasszony – zsenge kora miatt – sem érzelmileg, sem fizikailag nem érett meg a családalapításra.

Az arányokat tekintve Dél-Ázsiában a legelkeserítőbb a helyzet: minden második nő 18 éves kora előtt megy férjhez, ráadásul minden hatodik tizenöt éves kora előtt. A szubkontinenst Nyugat- és Közép-Afrika (42 százalék), illetve Afrika Szaharától délre eső része követi (40 százalék). Az országok rangsorában Niger áll az élen: a nyugat-afrikai országban élő 20–49 éves nők 77 százalékát 18 éves kora előtt adták férjhez, a képzeletbeli dobogó második fokán Csád és a Közép-afrikai Köztársaság osztozkodik (68 százalék).

Indiai gyerekházaspár
AFP

Az afrikai országokat a világ nyolcadik legnépesebb állama, Banglades követi, ahol – bár a kormány a szavak szintjén mindent megtesz a kényszerházasságok megszüntetéséért – jogvédő szervezetek arra emlékeztetnek, hogy nem sok érdemi lépés történt a gyermekek jogvédelmében a miniszterelnök asszony tavalyi bejelentése óta. Sheikh Hasina célja, hogy a tizenöt év alatti gyermekek kikényszerített házasságát 2021-ig gyökerestül felszámolják, és harmadával csökkentsék a 15–18 éves korukban férjhez adott lányok számát. Igaz, azt a kormány is elismeri, hogy a gyermekházasságok megszüntetésére 2041 előtt nincs reális esély.

A gyermekfejjel frigyre lépők aránya az egyes országokon belül is nagy szórást mutathat, amire jó példa Etiópia: a Szudánnal határos Amharában élő nők közül négyből hárman tizennyolc éves koruk előtt mennek férjhez, háromszor annyian, mint a fővárosban, Addisz-Abebában. A legszegényebbeket két és félszer nagyobb eséllyel házasítják ki gyermekként, mint a tehetősebb szülők fiait és lányait; Indiában például a leggazdagabb ötödbe tartozók átlagos életkora az első házasságkötés idején a húsz évet súrolja, a legszegényebbeké viszont 15,4 év.

Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF adatai szerint az utóbbi harminc évben valamelyest csökkent ugyan a gyermekházasságok aránya a világon, a fejlődés nem egyenletes, és a leginkább „fertőzött” térségekben, így Ázsia déli részén és Fekete-Afrikában a jogvédők szélmalomharcot vívnak az elmaradott közösségek életében mélyen gyökeret vert gyakorlat ellen. Az UNICEF arra int, hogy a gyermekházasságok csökkenése nem elég gyors ahhoz, hogy lépést tartson a népességrobbanással: amennyiben a számuk a mai ütemben mérséklődik, 2050-ben ugyanúgy nagyjából 700 millió ilyen sorsú nő fog élni a világon, mint ma. Ám ha az utóbbi három évtizedben tapasztalt csökkenés mértékét sikerül megduplázni, ez a szám 570 millióra olvadhat 2030-ra.

A gyermekházasítások gyakorlatának felszámolásáért küzdő Girls Not Brides nevű szervezet szerint több oka is lehet annak, hogy a szülők frigyre kényszerítik a család legvédtelenebb tagjait. Sokan azzal védekeznek, hogy így próbálják megóvni lányaikat azokon a helyeken – különösen a konfliktuszónákban –, ahol a leginkább ki vannak téve a szexuális bántalmazásnak. Egy másik gyakori érv, hogy a lánygyermekek a szegény családok számára sokszor komoly pénzügyi terhet jelentenek, ezért – gyakran még csecsemőkorukban – inkább túladnak rajtuk.

A 16 év alatti fiatalok házasságkötése a legtöbb helyen az emberi jogok súlyos megsértésének számít ugyan, és sok országban – például Magyarországon is – tiltják, a szegények számára a törvény csak írott malaszt, és inkább kockáztatják az ezzel járó súlyos pénzbírságot. Pedig a gyermekházasságoknak rövid és hosszú távon is súlyos következményeik vannak, hiszen tartós szegénységhez, társadalmi elszigetelődéshez, családon belüli erőszakhoz, az iskola elhagyásához, s ezáltal a karrierlehetőségek beszűküléséhez vezetnek, sőt a korai gyerekvállalás az anya és gyermeke életét is kockára teszi.

Az ENSZ Közgyűlésének emberi jogokkal foglalkozó bizottsága tavaly arra sürgette a tagállamokat, hogy hozzanak olyan törvényeket, amelyek tiltják a gyermekházasságot. Ezt egészítette ki az idén júliusban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának határozata, amely a korai, gyermek- és kényszerházasság eltörlésének erőfeszítéseit támogatja. A gyerekkorúak frigyének megszüntetése az ENSZ számára azért is húsba vágó kérdés, mert a 2000-ben elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok nyolc pontjából hat – köztük az extrém szegénység felszámolása és a gyerekhalandóság csökkentése – így belátható időn belül teljesíthetetlen, miközben most már az új keretrendszer céljait kellene meghatározni.

FEKETE ISTVÁN

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.