- Folytatódik a nagy EU-török-menekültügyi képlet megoldása, szerdán az unió új alapelveket rögzített, Angela Merkel pedig bejelentette, hogy nem erőltetik a kötelező kvótákat az új megoldási javaslatban, a terveik szerint a török EU-csatlakozási tárgyalások sem fognak nagyon felgyorsulni, és török vízummentesség sem lesz, csak gyorsított eljárás.

- Ugyanakkor Törökországnak kellemetlen lehet a csúcs, hisz a csatlakozási tárgyalások újabb fejezeteit, a Politico úgy tudja, az EU nem akarja megnyitni. A lap által megszerzett mai tervezetben az is szerepel, hogy a 3 milliárd euró után sem automatikusan kapják meg az újabb 3 milliárdot, csak ha az első összeget jól használták fel. Kérdés, a törökök mit szólnak ehhez.

- Az Európai Bizottság hat pontban foglalta össze alapelveit a csúcstalálkozóra.

AFP / Alain Jocard

A legutóbbi, március 7-én rendezett török–EU-csúcstalálkozó félbeszakadt, mert a felek nem tudtak megállapodni az ankarai kormányfő által előadott kérésekről, amelyeknek része volt, hogy az EU átvegyen valamennyit a törökök 2,7 millió menekültjéből. A megoldási javaslat része volt, hogy a török menekülttáborokban lévő szíriaiak közül az EU átvesz annyi ellenőrzött, érvényes papírokkal rendelkező menekültet, amennyi illegálisat Törökország visszavesz Görögországból. Erre egy kötelező kvótákról szóló elképzelést is közzétett az Európai Bizottság, de ezt alapból ellenezte Orbán Viktor és Robert Fico szlovák kormányfő is, az olasz miniszterelnök, Matteo Renzi pedig azért mondott nemet a megállapodásra, mert abban nem tértek ki a Törökország által lábbal tiport emberi jogok kérdésére. Vétó tehát nem volt, az uniós kormányfők Donald Tusk Európai Tanács-elnöknek adtak megbízást, hogy folytassa az egyeztetéseket.

Mire csütörtökön újra összeülnek az unió 28 tagállamának vezetői, a görög-macedón határon, Idomeniben feltorlódott 17 ezer ember helyzete még reménytelenebb lett, egyre többen próbálnak meg átkelni a közeli, áradó, jéghideg folyón, már halálesetek is történtek.

Angelina Jolie világméretű szolidaritásra buzdított, amikor Idomeniben meglátogatta a menekülteket:

A nemzetközi jogvédő szervezetek, „emberi jogi falkák”(© Orbán Viktor) egyre másra bélyegzik meg a tervet egyfelől azért, mert Törökország nem biztonságos harmadik ország, hisz onnan is érkeznek menekültek, politikaiak, sőt az ország délkeleti részén gyakorlatilag polgárháború zajlik. És azért is, mert Törökország csak földrajzi korlátozással alkalmazza a genfi menekültügyi egyezményt, vagyis csak az Európa belseje felől érkező menekültekre (ez nem vicc), tehát sem a szíriaiak, sem az irakiak, afgánok stb. nem kaphatnak a genfi egyezmény szerinti védelmet a török hatóságoktól, ők más elbírálás alá esnek. Tegyük hozzá, a Törökországban lévő 2,7 millió menekültnek csak 10 százaléka él menekülttáborban, a többiek köztereken, városokba zárva – lokális menekültstátusszal nem hagyhatják el a településeket. A terv a menekültek 90 százalékát hátrányosan érintené.

Macedónia felé tartó menekültek kelnek át a Malarekas folyón

AFP / SOOC / Konstantinos Tsakalidis

Márpedig az uniós politikusok kitartanak Törökország mellett. Szerdán Angela Merkel német kancellár és a német szociáldemokraták, az SPD frakcióvezetője, Thomas Oppermann is azt mondta, a menekültek biztonságban vannak Törökországban, gondoljunk bármit Recep Tayyip Erdogan elnökről.

Az Európai Bizottság hétfőn nyilatkozatban foglalta össze azt a hat alapelvet, amelyet a csütörtöki csúcstalálkozón képvisel:

- Deklarált cél megtörni az embercsempészek üzleti modelljét, ezért meg kell szervezni az illegális határátlépők, azaz a török partokról a görög szigetekre átgumicsónakozó menekültek visszaszállítását. Akiket elkapnak a például a NATO kötelékébe tartozó hajók, azok Törökországba kerülnek, legyenek gazdasági vagy egyéb menekültek. A folyamatnak a nemzetközi menekültügyi és -jogi előírásoknak megfelelően kell zajlania. Az EU szerint is megilleti a menedékjog a szíriaiakat, de elvárná, hogy ne illegális, hanem legális úton érkezzenek az EU-ba.

- 1:1 áttelepítési terv. Minden görög szigetről Törökországba áttelepített szíriai menekült helyére az EU befogad egy szíriait Törökországból. Ez az elképzelés tehát megmaradna, a szöveg azt is megjegyzi, hogy a „tagállamoknak elegendő számú áttelepítési helyet kell biztosítaniuk ehhez”. Itt arra nem térnek ki, hogy kötelező vagy önkéntes kvótákra gondolnak-e, de a merkeli javaslat legújabban önkénteseket ajánl. A nem szíriai menekültek mindegyikét visszaküldenék Törökországba. Egyelőre 72 ezer embert venne át az EU Szíriából, ha ez a kvóta betelik, új tárgyalások lesznek. Ráadásul Brüsszel büntetné azokat, akik már egyszer megpróbáltak átjutni az EU-ba, hisz közölte, azokat részesítené előnyben, akik valamiért eddig nem vágtak neki az útnak – ez minden, csak nem emberi jogi szempont.

- Felgyorsítani a török vízumliberalizációs eljárást. Hogy a török állampolgárok vízummentességet élvezzenek az EU-ban, Törökországnak teljesíteni kell tudni mind a 72 feltételt, amit ehhez az uniós szabályok megkövetelnek. Az Európai Bizottság enyhítene ezeken a követelményeken, Merkelnek viszont az a véleménye, hogy Törökországnak nem lehet könnyebb feltételeket szabni, mint másoknak. Az biztos, hogy Törökország kulcspozícióban van, tehát a pénzen kívül engedményeket vár el.

- Fel kell gyorsítani a törököknek járó pénz folyósítását, abból létesítményeket építenének, erősítenék a menekültügyi infrastruktúrát, iskolákat építenének a menekülteknek, élelmiszert vennének. Arról nincs szó, hogy az ősszel megígért 3 milliárd eurót megdupláznák, ahogyan azt a törökök múlt hétfőn kérték.

- Fel kell gyorsítani a török EU-csatlakozási tárgyalásokat. Erről Merkelnek más véleménye van, mert sok tagállam ellenzi ezt. Több politikus is szóvá tette, hogy Törökországban olyasmik történnek – a Zaman napilap állami irányítás alá vételétől a kurdok elleni hadműveletekig –, amelyek teljesen ellentétesek az EU alapelveivel, vagyis kizárják az ország felvételét az unióba.

- Javítani kell a humanitárius feltételeket Szíriában – ez kb. azt jelenti, hogy Törökország Szíria bizonyos részein biztonságos zónákat hozhat létre, hogy ott telepítsen le menekülteket, akik az orosz bombázások miatt lettek földönfutók, és vagy már átmentek Törökországba, vagy oda készülnek.

Ha volt is olyan cél a tervvel, hogy minden tagállamnak kicsit a kedvére tegyenek vele a teljes megegyezés érdekében, még így sem biztos, hogy mindenkin át fog menni. A politico.eu végigveszi, hogy melyik országnak lehetnek komoly fenntartásai az alkuval szemben. Ausztria, Franciaország a törökök demokráciateljesítménye miatt szkeptikus, Bulgária attól fél, az Égei-tenger lezárása után felé terelődik a menekültáradat, hisz szárazföldi határa van Törökországgal, Ciprus a sziget újraegyesítése miatt aggódik, Magyarország a kvóták miatt, Spanyolország szerint a terv nem koherens és nem áll összhangban az emberi jogi normákkal.

Orbán Viktor az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli migrációs csúcstalálkozóján március 8-án

MTI / EPA / Olivier Hoslet

A magyar álláspont szerint a menekültkérdést akár Törökország nélkül is rendezni lehet, Takács Szabolcs, az európai ügyek külügyi államtitkára szerint az ördög a részletekben van, de vagy Törökországgal, vagy nélküle meg kell tudnunk védeni az EU külső határait. Takács azt is megállapította, hogy Magyarországnak a kötelező kvóta a vörös vonal, Magyarország ezt az egyet nem tudja elfogadni. Merkel szerdai bejelentésével ez az akadály elhárulni látszik.

A nagy kérdés persze Törökország: hiába a keménykedés, kulcspozícióban bármit kérhetnek Erdoganék, és minden jel arra mutat, hogy a legnagyobb stikliket is elnézi most nekik az EU. Lehet, hogy ettől vérszemet kapnak, és még több pénzt, még gyorsabb EU-csatlakozást, még több vízumkönnyítést akarnak elérni. És mivel az EU egyre nagyobb politikai kényszerhelyzetbe kerül, hogy bármi áron megállítsa a menekültek érkezését, nehezen tud majd ellentmondani ezeknek a kívánságoknak. Ez viszont még több tagállam ellenállását válthatja ki.