Idén szeptemberben az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén összegyűlnek a világ vezetői, hogy választ adjanak korunk egyik legnagyobb kihívására, a menekültek és migránsok nagy vándorlásaira. A háborúk, az emberi jogi jogsértések, az elmaradottság, a klímaváltozás és a természeti katasztrófák miatt több ember hagyja el otthonát, mint valaha mióta megbízható adatok állnak erről rendelkezésünkre erről. Több mint 60 millió ember - akiknek fele gyermek - menekült el az erőszaktól és üldöztetéstől, és vált menekültté vagy belső menekültté hazájában, valamint további 225 millióan hagyták el országukat jobb lehetőségeket vagy csak egyszerűen a megélhetést keresve.

Ez viszont nem a számok, hanem a szolidaritás válsága. A világ menekültjeinek körülbelül 90 százalékát fejlődő országok fogadták be. Nyolc országban található a világ menekültjeinek több mint fele és csak tíz ország biztosítja az ENSZ költségvetésének 75 százalékát, hogy megkönnyítsék és megoldják a menekültek helyzetét.

A felelősség igazságos megosztása esetén ez a helyzet nem jelentene válságot a fogadó országok számára. Megengedhetjük, hogy segítsünk nekik és tudjuk azt is, hogy mit kell tennünk a helyzet kezeléséhez. Mégis túl gyakran hagyjuk, hogy a félelem és a tudatlanság az utunkba álljon. Az emberi szükségletek végül elhomályosulnak és az idegengyűlölet hangosabb lesz az észszerűségnél.

A menekültválságnak kitett országok minden nap azért küzdenek, hogy megfeleljenek a kihívásnak. Szeptember 19-én a Közgyűlés egy magas szintű találkozót tart, hogy erőfeszítéseinket hosszú távra megerősítse. Szeretnék segíteni abban, hogy a nemzetközi közösség megragadja ezt az alkalmat, ezért született meg az ajánlásokat megfogalmazó „Biztonságban és méltóságban” című jelentés.

Azzal kell kezdenünk, hogy felismerjük közös emberiességünket. Emberek milliói vándorolnak mértéktelen szenvedésnek kitéve. Tízezrek fulladtak bele a Földközi- és az Andamán- tengerbe, haltak meg a Száhel-övezetben és Közép-Amerikában. A menekültek és migránsok nem „mások”, hanem olyan sokfélék, mint az emberiség maga. Az emberek vándorlása egy tipikus globális jelenség, amely globális felelősségmegosztást kíván meg.

Második: a menekültek és migránsok kicsit sem jelentenek fenyegetést, hanem hozzájárulnak mind a befogadó, mind a származási ország növekedéséhez és fejlődéséhez. Minél jobban integrálják az új érkezőket, annál nagyobb lesz a társadalmi hozzájárulásuk. Többet kell tennünk a menekültek és migránsok társadalmi és gazdasági befogadásának elősegítéséért.

Harmadik: a politikai és közösségi vezetők felelősséggel tartoznak azért, hogy felszólaljanak a diszkrimináció és az intolerancia ellen, valamint szembeszálljanak azokkal, akik félelemkeltéssel és megosztással akarnak szavazatokat nyerni. Itt az idő, hogy ne falakat, hanem hidakat építsünk az emberek között.

Negyedik: nagyobb figyelmet kell fordítanunk az erőszakos kitelepítés mozgatórugóinak kezelésére. Az Egyesült Nemzetek tovább erősíti munkáját a konfliktusok megelőzése, a viszályok békés megoldása és az emberi jogi jogsértések kezelése érdekében, mielőtt rosszabbra fordulnának az ilyen helyzetek. Az egyik ilyen erőteljes eszköz a 2030-as fenntartható fejlesztési keretrendszer, egy terv, amelyet tavaly fogadott el az Egyesült Nemzetek 193 tagállama, és amely kiemelt figyelmet fordít az igazságszolgáltatásra, az intézményekre és a békés társadalmak megteremtésére.

Ötödik: erősítenünk kell a nemzetközi rendszerünket, hogy megbirkózzunk az emberek nagy vándorlásaival és fenntartsuk az emberi jogi normákat, valamint biztosítsuk számukra a szükséges védelmet. Az államoknak be kell tartaniuk nemzetközi jogi kötelezettségeiket, ideértve az 1951-es menekültügyi egyezményt. Nem szabad hagyni, hogy azok az országok vállalják magukra a menekültek összes igényét, ahova a menekültek először érkeznek. A jelentésemben „a menekültekkel kapcsolatos felelősség megosztásáról szóló globális megállapodást” javaslok.

Még erősebben és azonnal kell fellépnünk a csempészek és emberkereskedők ellen, hogy megmentsük és megvédjük az úton lévő embereket és biztosítsuk biztonságukat, valamint méltóságukat a határokon. Szabályosabb és törvényes lehetőségre van szükség a migránsok és menekültek számára, hogy a biztonság keresése során az elkeseredett emberek ne bűnözői hálózatokhoz forduljanak.

A migránsok száma várhatóan tovább növekszik a kereskedelem, a munkaerő és szakképzettség hiánya, az utazás és kommunikáció egyszerűsége, a növekvő egyenlőtlenségek és a klímaváltozás miatt. A jelentésem fontos lépéseket javasol a globális kormányzat ilyen irányú fejlesztése érdekében „a biztonságos, szervezett és reguláris migrációról szóló globális megállapodás” segítségével.

A menekült- és migránsválság nem legyőzhetetlen, viszont nem oldható meg akkor, ha az államok egyedül cselekszenek. Ma, menekültek és migránsok milliói élnek alapvető jogaiktól megfosztva, de a világ ugyancsak megfosztja magát a teljes haszontól, amit a menekültek és migránsok adhatnának.

A Humanitárius Világcsúcsot május 23. és 24. között Isztambulban hívom össze, ahol új elkötelezettségekre van szükség az államok és más szereplők részéről, hogy együtt dolgozzanak az emberek védelme és az ellenálló képesség kialakítása érdekében. Várom, hogy szeptember 19-én a Közgyűlés találkozója megmutassa az utat a menekültekkel és migránsokkal kapcsolatos kihívások azonnali megoldása felé és azt, hogy a világ vezetői elkötelezzék magukat az ezzel kapcsolatos erősebb globális együttműködés mellett.

A történelem során az emberek vagy önálló döntés vagy erőszak hatására, de folyamatosan vándoroltak egyik helyről a másikra, és előreláthatólag a jövőben is így tesznek. Csak abban az esetben, ha fenntartjuk felelősségünket az üldöztetés és erőszak elől menekülők védelmével kapcsolatban és megragadjuk a lehetőségeket, amelyeket a menekültek és migránsok adhatnak új társadalmaik számára, csak akkor leszünk képesek elérni egy virágzóbb és igazságosabb jövőt mindenki számára.