Hírrovatában számol be a The Economist című brit hetilap online verziója a CEU-ügyről, "Magyarország törvényt hozott, hogy bezárathasson egy bosszantó egyetemet" címmel. A cikk felcíme: Orbán az értelmiség ellen.

Mint írják, a Fidesz a CEU-ban afféle liberális keltetőhelyet lát. 1440 diákjával a CEU Magyarország egyik legkisebb egyeteme, mégis a legjobb hírű. A magyar üzleti és politikai elit tagjai közül sokan itt végeztek. Az intézményt 1991-ben alapította Soros György magyar születésű milliárdos, hogy elősegítse a liberális demokratikus értékek terjedését a volt szocialista országokban. Ez zavarja Orbán Viktor miniszterelnököt és pártját, a Fideszt. Április 4-én tehát gyorsan átnyomtak a parlamenten egy törvényt, amely bezárásra késztetheti a CEU-t – vezeti fel a történetet a lap.

A törvénymódosítás előírja a külföldön akkreditált egyetemek számára, hogy anyaországukban is telephelyet tartsanak fent. A CEU számára ez azt jelentené, hogy 2018. februárra amerikai kampuszt kell építenie, ami az egyetem vezetői szerint terhes és rettenetesen drága volna. Felkérték Áder János köztársasági elnököt, hogy vétózza meg a törvényt, amely szerintük sérti a tanszabadság alaptörvényben is rögzített jogát.

Bár a Fidesz már régóta ellenszenvez a CEU-val, eddig mégsem vetettek gátat a működésének. Maga Orbán Viktor, aki 1989-ben Soros-ösztöndíjjal tanult Angliában, nemrég azzal vádolta meg az intézményt, hogy "csal", amiért olyan diplomát bocsát ki, amely külföldön is érvényes

mert isten mentsen attól, hogy külföldön elismerjenek egy magyar diplomát

– írja a lap. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint Magyarországnak nem áll érdekében, hogy olyan "kísérleteknek adjon helyet", amelyek arra irányulnak, hogy "aláássák Magyarország jogszerűen megválasztott kormányát" – írja a The Economist.

A cikk azzal folytatódik, hogy Orbán Viktor, aki 2014-ben meghirdette illiberális államát, felbátorodott az ellenzék cselekvésképtelenségétől és Donald Trump győzelmétől. Pártja arra készül, hogy a külföldi alapítású civil szervezetekre is lecsapjon. Megszólaltatják Boros Tamást a Policy Solutionstől, aki szerint "a CEU kérdése nem foglalkoztatja a magyar átlagembert, a szimbolikus jelentősége azonban igen nagy: megmutatja, hogy Orbán mindent uralma alá tud hajtani az országban". A kormányzati illetékesek tagadják, hogy a törvénymódosítás a CEU-t célozná meg, az egyszerűen csak egyenlő feltételeket teremt az egyetemek számára, ahogy Kovács Zoltán kormányszóvivő (és volt CEU-diák) fogalmazott. Kumin Ferenc New York-i konzul alig néhány hete, március 16-án egy CEU-s rendezvény házigazdája volt – írják.

Michael Ignatieff CEU-rektor, a kanadai liberális párt egykori vezetője azt mondja, így vagy úgy, de nem szűnik meg a CEU. Amellett, hogy több ezren tüntettek az intézkedés ellen, Orbán akciója világszerte felbőszítette a tudósokat, és Németország elnöke, Frank-Walter Steinmeier is elítélte a törvénymódosítást. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai kifejezték támogatásukat a CEU felé, és így tett Navracsics Tibor, Orbán volt igazságügyi minisztere, oktatásért felelős EU-biztos is.

Orbán valószínűleg rosszul mérte fel a helyzetet az Egyesült Államokban. Bár Donald Trump néha illiberális nacionalista húrokat penget,

Washington nem fogja nagy örömmel venni egy Amerikában akkreditált intézmény önkényes bezárását

– olvasható a cikkben. Az Egyesült Államok jelenleg legnagyobb rangú budapesti diplomatája, David Kostelancik közölte, kormánya csalódott a törvény elfogadása miatt.

Egy másik nyugati diplomata szerint azonban lehet még kompromisszumos megoldása is a helyzetnek: "a magyar kormányban sem egyöntetű az intézkedés támogatása".