Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Az EU egyik legvitatottabb intézkedése volt a kaotikus Líbiát pénzzel támogatni azért, hogy ne engedje a tengerre szállni a potenciális menekülteket. Mi most beszállunk ebbe a rendszerbe, a visegrádi országok töménytelen pénzt öntenek a rendszerbe, amelynek része a rabszolgaság, a szervezett bűnözés és temérdek szenvedés.

Kilencmillió eurót fizetünk azért, hogy segítsük a potenciális menekülteket Líbiában tartani, jelentette be  Lázár János a Kormányinfón. A V4-es országok az EU korábban bejelentett líbiai projektjébe szálltak be. A kormány a következőket írta meg a hvg.hu-nak a projekt részleteiről:

„Magyarország a V4-es országokkal közösen egy, az EU Afrikai Szükséghelyzeti Vagyonkezelő Alap (EU Trust Fund for Africa,) keretén belül a Líbiára és a környező országokra kiterjedő konkrét projekt (Integrált határigazgatás és migráció kezelés támogatása Líbiában, Support to integrated border and migration management in Libya) második szakaszának teljes, V4 általi kizárólagos finanszírozásáról döntött.

A kiválasztott projekt összköltsége 35 millió euró, célja a határigazgatás és migrációkezelés terén felelős líbiai hatóságok képességeinek fejlesztése, az embercsempészet elleni hatékonyabb fellépés, a tengeri és szárazföldi határok ellenőrzésének fokozása, valamint a líbiai migrációkezelési rendszer javítása. A kiválasztott projekt tükrözi a V4 országok migrációs álláspontját, mely a migráció külső dimenziójának előtérbe helyezését, a határvédelem fokozását, valamint a migráció helyben történő kezelését tűzi ki célul. A projekt végrehajtását az olasz Belügyminisztérium látja el szoros együttműködésben a Bizottsággal és a felajánló tagállamokkal.”

Olajozottan működik a bűnszövetkezet

A „felelős líbiai hatóságok képességei” és a „líbiai migrációkezelési rendszer” terén bizony rengeteg fejlesztenivaló van. Úgy is fogalmazhatnánk, borzalmas dolgok történnek a líbiai menekülttáboroknak csúfolt intézményekben.

A nemzetközi emberi jogi civil szervezet Amnesty International számolt be a december 12-i jelentésében a líbiai állapotokról. A szervezet kínzásokról, embertelen bánásmódról számol be, álláspontja szerint százezrek estek csapdába Líbiában. Kiépült egy jól működő rendszer a parti őrség, az embercsempészek és a líbiai biztonsági szervezet, a líbiai illegális migráció elleni hatóság (Libyan Department for Combatting Illegal Migration, DCIM) között. Az őrök verik, kínozzák a fekete-afrikai térségből embercsempészek olajozott gépezetének keretein belül érkező embereket, akik brutálisan túlzsúfolt betonépítményekben sínylődnek. Enni sokszor semmit sem kapnak. Az őrök ezzel a rossz bánásmóddal gyakorlatilag arra kényszerítik a rabokat, hogy lefizessék őket. Ennek köszönhetően kikerülhetnek a táborból, és megpróbálhatnak kijutni a tengerre – itt lép be a rendszerbe a parti őrség és az embercsempészek sokasága.

©

Az embercsempészek hálózatát Loretta Napoleoni Emberkereskedők című könyve mutatja be érzékletesen, azt is, hogy ezeknek a szervezeteknek sokszor csak egy tartalom nélküli címke az iszlamizmus, és azt is, hogy több kábítószer-kereskedő szervezet nyergelt át emberkereskedelemre azért, mert az jövedelmezőbb. (Loretta Napoleoni könyvét a HVG adta ki 2017 tavaszán.)

Kaotikus állapotok, minden megvehető, a lelkiismeret is

A líbiai hatóság, a DCIM táboraiban jelenleg 20 ezer ember van az Amnesty információi szerint. A szervezet szerint probléma, hogy a líbiai hatóságok nem ismerik el az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) mandátumát, a kormány nem írta alá a genfi menedékjogi egyezményét, és nincs menedékjogi törvénye az országnak. Így nincs mit számon kérni rajtuk. A nem a líbiai kormány fennhatósága alá tartozó táborokról nehéz még csak hozzávetőleges számokat is szerezni, mondja Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország szervezetének igazgatója a hvg.hu-nak. Itt csak sajtóinformációk állnak rendelkezésre arról, hogy egyes szervezeteket és törzseket hogyan kapacitálnak arra, hogy ők is állítsák meg a hozzájuk érkező potenciális menekülteket.

Az egész ország kaotikusak az állapotok. A menekülttáboroknak csak egy része van a kormány által felügyelt területeken, akad belőlük a különböző milíciák, félkatonai szervezetek által ellenőrzött területeken, ott tényleg semmi védelem és korlát nincsen – rabszolga-kereskedelemről szólnak a hírek és az elborzasztó fotók (amelyek egy része nem ott és akkor készült a Slopes.com elemzése szerint).  

Párizsban emiatt voltak tüntetések is novemberben. A genfi székhelyű migrációs és menekülthelyzetet figyelő IOM adatai szerint 700 ezertől 1 millióig terjed a Líbiában lévő menekültek száma. A CNN közzétett egy Tripoliban zajló rabszolgavásárról készült videót, amit az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres a legkirívóbb emberi jogi abúzusnak nevezett.

Magyarország most tehát ehhez a rendszerhez csatlakozik nem kevés pénzzel. Orbán Viktornak volt már hasonló ötlete: 2016 júniusában arról beszélt egy Kossuth Rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában, hogy észak-afrikai táborokat, tranzitzónákat kéne létrehozni, hogy ott bírálják el a menekültek kérelmeit, mire az EU arra figyelmeztette, hogy ilyet a hatályban lévő rendelkezések szerint nem lehet megcsinálni. A Kadhafi utáni Líbia merő káosz, ezért oda most pénzt adni elég "kockázatos befektetés", mondja Iván Júlia az EU és a magyar kormány akciójáról. Azaz erősen kétséges, hogy a pénz tényleg eljut-e a menekültekhez.

©

2017 júliusában már az EU is úgy döntött, jobb, ha valahogy Líbiában tartják a potenciális menekülteket. 14,3 milliárd forintnyi összeget ajánlott fel Líbiának, erre utal a Miniszterelnökség közleménye, ebből vesszük mi, a V4-ek a részünket. A trendek nem jók a jogvédők szerint, így ugyanis az EU szétveri a 2015-ig kialakult, humánusabb menekültügyi rendszert, ami a tengerparti EU-tagállamokban alakult ki. A civilek ebben a rendszerben saját hajókkal segítették egy évszázados tengerjogi alapelv érvényre jutását: aki a vízben bajban van, azt ki kell menteni. Most pedig Olaszországban elkezdték visszaszorítani, korlátozni a mentőakciókban résztvevő civileket, az EU egyértelműen a jogkorlátozó eszközök felé fordult a humánus út helyett, mondja Iván Júlia.

A menekültek számaival való riogatás mára a politika eszköztárának része lett, Orbán és a kormány is rendre 60 millió menekültről beszél, mint olyanokról, akik ugrásra készen állnak arra, hogy Magyarország határainál betörjenek megzavarni a polgárok életét. Ez koránt sincs így: az UNHCR jelentése összesen 60 millióra becsüli a menekültek számát világszerte, de ebből 2,8 millió volt 2016-ban olyan, aki valóban menedékkérőként jelentkezett a világban, a többiek belső menekültek.

Nem terjednek eléggé a humánusabb megoldások

Nem ez volt az első, eléggé vitatható EU-s intézkedés menekültügyben. Az első a Törökországgal kötött 3 milliárd eurós megállapodás volt 2016 márciusában, amely megállította, jelentősen csökkentette a balkáni útvonalon érkező menekültáradatot. Az EU itt is félrenézett, amikor az emberei jogokról lett volna szó. Az uniót két törekvés vezette: egyrészt csökkenteni a kockázatos tengeri átkelésből fakadó halálesetek számát. Másrészt visszafogni a menekültek számát, mert azokban a tagállamokban, ahova sok menekült érkezik, könnyen előretörnek a szélsőséges pártok. Ez nem jó az EU-nak sem, amely amúgy is rengeteg kihívással és problémával kell szembenézzen,  szélsőséges pártok pedig nem csökkentik az EU-n belüli vitás kérdések számát.

De Németország is hozott már olyan döntést, hogy visszatoloncol afgán menekülteket Afganisztánba, amely minden mérvadó jelentés szerint olyan ország, ahonnan joggal menekülnek az emberek, számos vidéken a tálibok vagy egyéb szervezetek uralkodnak, terrorizálják az embereket, emberrablásokat követnek el, nincs hozzáférés alapvető civilizációs vívmányokhoz. A német pilóták sora többször meg is tagadta, hogy a hazaérkezésük után akár halálos veszedelemmel szembenéző afgánokat elszállítsák.

A kérdés persze nem könnyen megoldható. De nyilván létezik jobb megoldás, mint az emberek ezreit megalázó, törvénytelen, jogtipró állapotban tartó líbiai.

Az ENSZ például folyamatosan ajánlja az áthelyezés, relokáció megoldását a menekülteket tényleg befogadni vágyó országoknak (ebben a jelentésben sok érvet és adatot sorakoztat fel). Egymillió ilyen igényt ismert el a világszervezet, és Kanada például 2015 óta így fogad be menekülteket. Az ország ügynökei az ENSZ-szel együttműködve járják a táborokat, és a fokozottan sérülékeny menekülttábori lakók (kínzások elszenvedői, nők stb.) közül segít kiválasztani a jelölteket, akik, ha elfogadják a lehetőséget, közösségi vagy céges szponzorációval kerülnek át a tengerentúlra. Kanada eddig majdnem 23 ezer embert fogadott be ilyen módon, amivel a világ második legnagyobb ilyen ENSZ-szel karöltve végzett befogadást végző országa. Az első az USA 82,5 ezer befogadott emberrel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Miben más egy magyarországi használt autó, mint egy cseh, lengyel vagy szlovák?

Miben más egy magyarországi használt autó, mint egy cseh, lengyel vagy szlovák?

Még ma is lehet 30 fok

Még ma is lehet 30 fok

Elárverezi az állam Csányi magánkórházának épületét

Elárverezi az állam Csányi magánkórházának épületét

Elvégezték az ezredik sikeres májátültetést Magyarországon

Elvégezték az ezredik sikeres májátültetést Magyarországon

Nőkkel erőszakoskodott Budapesten, rács mögé került

Nőkkel erőszakoskodott Budapesten, rács mögé került

Jelentős késések a Budapest–Cegléd-vasútvonalon, vonatkimaradással is számolni kell

Jelentős késések a Budapest–Cegléd-vasútvonalon, vonatkimaradással is számolni kell