Míg Angela Merkel kitart a hétvégi EU-csúcson elért kompromisszum mellett, amely szerint nem lehet egyoldalú, más államokra hátrányos határőrizeti szigorításokat bevezetni a migránsforgalom szabályozására, s azt hangsúlyozza, hogy az uniós megállapodás valamennyi szereplőre vonatkozik, Horst Seehofer úgy döntött, újranyitja a vitát a kancellárral. A CSU elnöke az után kezdett el a lemondással fenyegetőzni, hogy a CDU közleményben támogatta Merkel migránspolitikáját, s a szociáldemokrata koalíciós partner, az SPD sem bírálta a megállapodást.

Seehofer annak ellenére nem hajlandó visszavonni a lemondással fenyegetőzést, hogy még pártjának meghatározó szereplői is győzködni próbálják arról: hibát követ el. Egyikük, Alexander Dobrindt, a CSU parlamenti képviselőcsoportjának a vezetője elfogadhatatlannak nevezte Seehofer lépését, s közölte, az ország és a koalíció érdekében újabb konzultációk megtartását javasolja. Ugyancsak a koalíció fenntartását kérik a gazdasági szereplői, akik szerint inkább a digitalizációra, a demográfiai változásokra és az egyéb kihívásokra kellene koncentrálnia az országnak. 

A bajor vezető még úgy is kitart álláspontja mellett, hogy Merkel megállapodott Spanyolországgal és Görögországgal, hogy a két állam visszaveszi azokat a migránsokat, akik ebből a két országból jutottak el az osztrák-bajor határra. Olaszország – ahonnan a legtöbb migráns érkezett Németországba – viszont nemet mondott a visszafogadásra.

Hasonlóan nyilatkozott három visegrádi ország – Csehország, Magyarország és Lengyelország – is, amelyek közölték: nem tekintik kötelezőnek magukra nézve az alkut Merkel és Seehofer között. Pedig korábban német forrásokból olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint 14 EU-tagállam, köztük az említett három visegrádi ország is hajlandónak mutatkozna a tőlük érkezett bevándorlók visszafogadására.

Seehofert sokan azzal vádolják, azért keménykedik, mert ősszel helyi választásokat tartanak Bajorországban, s a CSU-politikus migránsügyi politikájával akarja megállítani a szélsőjobboldali, élesen migrációellenes párt, az Alternatíva Németországért (AfD) erősödését. Utóbbi a tavalyi választáson került be először a német parlamentbe, s rögtön 94 helyhez jutott a Bundestagban. A tartományi megméretéseken is előretört, különösen a keleti tartományokban erősödött meg. A BBC szerint Seehofer helyzetét ugyanakkor rontja, hogy még Bajorországban, a CSU-szavazók körében is népszerűbb Merkel, mint a CSU vezetője.

AFP / DPA / Kay Nietfeld

A legújabb közvélemény-kutatások szerint a CSU támogatottsága Bajorországban 4,5 százalékponttal csökkent tavaly szeptembere óta, s 34 százalékon áll, míg országos szinten 5 százalékot mértek, mindezt a tavaly szeptemberi választáson elért 6,2 százalék után. A CDU visszaesése kisebb mértékű, a Merkel vezette párt 26 százalékon áll országos szinten. Az AfD szerint egyébként a CDU és CSU közötti összeveszés csak színházi produkció: annak minden eleme egyeztetve van, s a konzervatív pártok egymással együttműködve kívánják csökkenteni az AfD támogatottságát.

Ha Seehofer beváltja fenyegetését, és lemond a miniszteri és pártelnöki tisztségről, viszont a párt marad a koalícióban, Merkel túlélheti a válságot: Seehofer lemondását az államfőnek kell elfogadnia, s ő nevezi ki a CSU által javasolt utódot is. Ha viszont a CSU pártként is kilép a kabinetből, a Merkel-kormány kisebbségbe kerül, ám a törvények szerint csak akkor lehet sikeres az ellene indított esetleges bizalmatlansági indítvány, ha a beterjesztők megnevezik a többség támogatását élvező új jelöltet is. Ilyen személy pedig egyelőre nincs a Bundestagban, ahol a hagyományos pártok által szalonképtelennek tartott AfD a legnagyobb ellenzéki erő.

Ha a válság sokáig tart, s új választásokat írnak ki Németországban, az erőviszonyok, legalábbis a jelenlegi előrejelzések szerint, nem változnak jelentős mértékben: a felmérések szerint sem az SPD sem pedig az AfD nem számíthat jelentős erősödésre. Hosszabb távon viszont a hagyományos pártrendszer is eltűnhet: a nagy pártok népszerűsége csökken, eközben erősödnek az AfD-hez hasonló populista tömörülések. „A CDU és a CSU nem adhat jobb ajándékot az AfD-nek, mint azt, hogy kivéreztetik egymást a bevándorlási politikában dúló vitákban” – írta a Der Spiegel című német hetilap, amely szerint jelenleg nincs esély arra, hogy a hagyományos erők visszaszorítsák Bajorországban az AfD-t. „A CSU abban bízott, maga lesz az AfD sírásója Bajorországban, ám e helyett a CSU lett az erősödő párt egyik legnagyobb segítője” – vélekedett a hetilap.