Kiderült, hogy magyar állampolgársága is van Michael Kovrig volt kanadai diplomatának, akit a múlt héten vettek őrizetbe Kínában. Mindeközben a kínai hatóságok megerősítették egy harmadik kanadai állampolgár őrizetbe vételét. 

Azáltal, hogy Kovrig magyar állampolgársággal is rendelkezik, az Európai Unió is érintetté válhat az ügyben, amelyben a kínaiak kanadai állampolgárokat vettek őrizetbe. Ez nagyobb nyomást gyakorolhat Kínára, mivel az Európai Unió a legfontosabb kereskedelmi partnere. Kovrig egyébként kanadai útlevéllel lépett be az országba, és Kína nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. 

Michael Kovrig volt kanadai diplomatát a múlt héten vették őrizetbe a kínai hatóságok. Kovrig a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) nevű brüsszeli székhelyű elemzőintézet egyik vezető tanácsadója, északkelet-ázsiai ügyekkel foglalkozik.

Kovrig a húszas éveit Budapesten töltötte, egy rockzenekarban énekelt, angolt tanított, és cikkeket írt egy városi lapba. Az Európai Unió pekingi képviselete közleményében aggodalmát fejezte ki a kanadai állampolgárok ellen Kínában folyó eljárások körülményeit illetően, de Kovrig esetleges magyar állampolgárságára nem tért ki.

Michael Kovrig volt diplomata és Michael Spavor üzletember után ő a harmadik kanadai, akit azóta vettek őrizetbe Kínában, hogy a kanadai rendőrség az amerikai hatóságok kérésére december 1-jén letartóztatta a Huawei globális pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csout, a kínai távközlési óriásvállalat alapítójának lányát. A kanadai kormány szerint nincs egyértelmű kapcsolat Meng letartóztatása és Kovrig, valamint Spavor őrizetbe vétele között.

A kanadai kormány hivatalosan nem azonosította a harmadik személyt, a kanadai sajtó azonban tudni véli, hogy Sarah McIverről van szó, aki angoltanárként dolgozott Kínában, és "vízummal kapcsolatos bonyodalmak" miatt tartják fogva. Kovrigot és Michael Spavort azzal vádolják, hogy veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra.

Az Egyesült Államok ügyészsége szerint Meng a Skycom nevű hongkongi fedőcégen keresztül Iránnal üzletelt 2009 és 2014 között, és ezzel megsértette a Washington, illetve Brüsszel által elrendelt Irán-ellenes szankciókat.

Az ügyben illetékes vancouveri bíróság a múlt héten döntött Meng óvadék ellenében történő szabadlábra helyezéséről. A nő ártatlannak vallja magát.