„A tíz kötelező oltás haszontalan és sok esetben veszélyes vagy akár káros is” – jelentette ki Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, nem sokkal az előtt, hogy a római parlament felsőháza megszavazta azt a törvényt, amely szerint a gyermekek úgy is járhatnak óvodai vagy iskolai közösségbe, hogy nincs igazolásuk a kötelező oltások beadásáról. Bár az alsóház még nem voksolt a tervezetről, s így az nem lépett életbe, a kormány rendeletet adott ki, amelyben elégségesnek minősítette, ha csak a szülők igazolják a szükséges védőoltások meglétét.
Olaszországot 2014-ben még példaképként állította a világ elé az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ám a kormányt alkotó populista pártok már a választási kampányban megígérték, hogy enyhíteni fognak az oltási szigoron. Mindezt annak ellenére tették, hogy tavaly és idén mintegy nyolcezer kanyarós fertőzést regisztráltak az országban – a korábbi évek többszörösét –, és tízen életüket vesztették a komplikációk következtében.
Míg a WHO ajánlásai szerint akkor tekinthető védettnek egy társadalom, ha az emberek legalább 93–95 százalékát „leoltották”, a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcinából Olaszországban már csak 83 százalékos a népesség átoltottsága. Az Európában újra támadó kanyaró Olaszország mellett Romániában és Ukrajnában okozott komoly járványt, az utóbbi két országban részben az oltóanyag hiánya miatt alakult ki válsághelyzet. 2018 első felében Európában 41 ezer ember betegedett meg kanyaróban, és közülük 37-en haltak meg.
AFP / ANDREA RONCHINI
Nagy-Britanniában, Franciaországban és az USA-ban is nő azok száma, akik valamilyen indokra – leginkább vallási vagy ideológiai okokra – hivatkozva megtagadják az oltások beadatását. A Vaccine Confidence Project nevű londoni civil szervezet felmérése szerint meglepően magas azok aránya, akik veszélyesnek tartják az oltásokat: Franciaországban a megkérdezettek 41, Görögországban a 26, az USA-ban pedig a 14 százaléka nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy a vakcinák általánosságban véve biztonságosak.
Az USA-ban 18 olyan szövetségi állam van, ahol a szülők nem orvosi indokokra hivatkozva is kérhetnek a gyermekeiknek felmentést a kötelező oltások alól. Ennek megvan az eredménye, a PLOS Medicine című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint az érintett államok kétharmadában folyamatosan nő a nem beoltott óvodások száma. Az is kiderült, hogy – nem meglepő módon – jóval magasabb a vakcinával megelőzhető betegségek előfordulási aránya ezekben a térségekben, mint azokban, ahol vallási és ideológiai okokra hivatkozva nem lehet oltásmentességet kérni.
AFP / ANDREA RONCHINI
A vakcinák megjelenésének pillanatától létező oltásellenesség egyik legfőbb oka éppen azok sikeressége: amíg a fejlett országokban megfelelő volt az átoltottsági arány, a legsúlyosabb fertőző betegségek gyakorlatilag eltűntek, s az emberek már nem hitték el, hogy a kanyaró és a többi kór valóban súlyos, sokszor halálos szövődményekkel jár.
A másik ok az, hogy húsz évvel ezelőtt egy brit orvos, Andrew Wakefield a Lancet című tekintélyes tudományos folyóiratban publikált egy cikket, amely azt állította, hogy kapcsolat van az MMR-vakcina beadása és az autizmus kialakulása között. Bár a Lancet később visszavonta a cikket, Wakefieldről pedig kiderült, hogy anyagilag is érdekelt volt a valójában nem létező kapcsolat felfedezésében, és ezért még meg is hamisított egyes adatokat, ma is milliók vannak meggyőződve arról, hogy az MMR valóban autizmust okozhat.
2012-ben például az olaszországi Rimini egyik bírósága is kimondta, kapcsolat van az autizmus és a különféle oltások között. Bár a döntést három évvel később érvénytelenítették, az ítélet a mai napig hat az olaszok gondolkodására.
A praktizálástól eltiltott Wakefield viszont már-már profétává nemesült. „Közösségünk számára Andrew Wakefield Nelson Mandela és Jézus Krisztus egy személybe gyúrva” – nyilatkozta egyszer az „üldözött igazmondóról” az amerikai J. B. Handley, aki könyveiben rendületlenül terjeszti a brit orvos megcáfolt téziseit.
Az is hozzájárult az oltásellenesség terjedéséhez, hogy az észak-amerikai elitellenes mozgalmak és az európai jobboldali populista pártok a hagyományos intézményrendszer részének tekintik a tudóstársadalmat is, és így annak képviselői is céltáblává váltak. „Az áltudományok terjesztése és a tudósok elleni támadássorozat az intézményrendszer gyengítését célzó akciók egyike. A hagyományos rend ellen felkelők szerint a hatalom most különféle kasztok kezében van, s a tudósok is ilyet alkotnak. De a tudomány az utolsó bástya, ha ez is ledől, semmi sem marad” – mondta Beatrice Lorenzin volt olasz egészségügyi miniszter.
AFP / ANDREA RONCHINI
A populistákat pedig megtámogatják a különféle, leginkább orosz trollok is. Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatása szerint ugyanazokról a szentpétervári trollgyárakból működtetett álprofilokról érkeznek tömegesen a közösségi oldalakra az oltásvitával kapcsolatos kommentek, ahonnan korábban a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményét próbálták befolyásolni. A kutatást vezető Mark Drezde szerint a trollok egy része az oltások mellett érvelt, míg a többiek támadták a jelenleg működő rendszert. „Bár az amerikai polgárok döntő többsége oltáspárti, a pró és kontra bejegyzésekkel olyan látszatot akartak kelteni, mintha ez a kérdés valóban komoly vita tárgya lenne” – áll az American Public Health című folyóiratban megjelent tanulmányban.
A kutatók szerint a rosszindulatú kommentelők az oltásügyet arra akarják felhasználni, hogy eljuttassák rejtett üzeneteiket a felhasználókhoz: azokat, amelyekkel élezni lehet az amerikai lakosságon belüli ellentéteket, illetve alá lehet ásni a politikai intézményrendszerbe vetett bizalmat. A kutatók szerint olyan chatbotok is beszálltak a párbeszédbe, amelyek célja az volt, hogy rosszindulatú programokat vagy kereskedelmi célú üzeneteket osszanak meg a gyanútlan felhasználókkal.
| Körkörös védelem |
Csak a kötelező programok teljesítése után marad választásuk a hazai „versenyzőknek”, hogy eldöntsék, milyen szabadon választott kűrt fussanak. A hazai oltási rendben nyolc alkalommal kapnak – hat különböző fertőző betegség elleni – védőoltást az újszülöttek és a cseperedő kisgyerekek. Ezzel még nem fejeződik be a gondoskodás: kora tinédzserkorban érkezik két emlékeztető oltás és egy újabb, a hepatitis B vírus elleni vakcina. Nem kötelező, de ingyenesen felajánlják a 12 éves lányoknak a méhnyakrákot okozó humán papilloma vírus (hpv) elleni védelmet. Az önként vállalható szuriból a szülők egyötöde nem kér leánygyermeke számára. A kisgyermekek immunizálása ellen kevesen lázonganak: a kötelező oltásokat az érintett korosztályok 99 százaléka meg is kapja. A kevés kivétel sem a renitensek közül kerül ki, hanem bizonyos betegségben szenvedők számára ellenjavallt a beadása. A jól védett „nyáj” óvja a védteleneket is, hiszen az oltottak körében nem terjed a fertőző betegség. Ha azonban sokan gondolják úgy, hogy a többiek védettségére hagyatkozva mentesítik csemetéjüket, könnyen bekövetkezhet a baj. Az oltásellenesek csak ritkán mennek el a „falig”: beletörődnek, hogy törvény kötelezi őket gyermekük védelmére, rosszabb esetben hamis igazolással mentesítik csemetéjüket a hitük szerint veszélyes immunizálástól. Azért arra is volt példa, hogy bíróság elé álltak. 2009-ben például a Legfelsőbb Bíróságig jutott egy házaspár ügye. Az egyik városi bíróság egyévi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a gyermeke oltását visszautasító elsőrendű vádlottat, kiskorú veszélyeztetéséért. A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy döntött, figyelembe véve az Alkotmánybíróság 2007-es határozatát, hogy a szülők csupán szabálysértésért marasztalhatók el, ami (akkor) 60 ezer forintos bírságot vont maga után, és mivel az ügy addigra elévült, ingyen úszták meg a szülők a kihágást. A szabadon választható oltások – így például a kullancscsípés okozta agyhártyagyulladás, a felnőtteknek ajánlott bakteriális tüdőgyulladás, a rotavírus vagy a meningococcus ellen – népszerűségét némileg csökkenti a nemritkán borsos áruk. Ugyanakkor a krónikus betegeknek és az idősebbeknek ingyenesen kínált influenza elleni védőoltást kifejezett ellenérzéssel kezelik, még az egészségügyben dolgozók is. A költségvetés minden évben 1,3 millió adag oltóanyagot vesz a kedvezményezettek térítésmentes ellátására, aminek a 40 százaléka a 2017–2018-as oltási szezonban is megmaradt. A tavalyi influenzaszezonban 780 ezren tartottak igényt a felajánlott védelemre. A legnagyobb arányban a budapestiek és a Pest megyeiek éltek a lehetőséggel, míg a legkevesebben Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében, ahol megmaradt az ingyenes oltóanyag több mint 60 százaléka. |
