szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egyre több jel utal arra, hogy miután a vezető EU-tagállamok Juan Guaidó parlamenti elnököt ismerték el Venezuela legitim államfőjének, a hivatalos elnök, Nicolás Maduró szövetségesének számító Oroszország is kezdi elengedni a diktatórikus eszközökkel kormányzó volt buszsofőr kezét. Oroszországnak 10 milliárd dollárja bánhatja Maduro bukását.

Moszkva ugyan nem hagyott fel azzal, hogy nyilvánosan támogassa Nicolás Madurót, a színfalak mögött az orosz politikai elit tagjai is látják, hogy a tragikus gazdasági helyzet miatt gyorsan olvad a latin-amerikai államfő támogatottsága. „A hadsereg pedig a jelek szerint nem hajlandó újra erőszakot alkalmazni a venezuelaiak ellen, ami tovább szűkíti Maduro mozgásterét” – írta a The Moscow Times című lap a Kremlhez közel álló forrásokra hivatkozva. „Sajnos az idő nincs Mduro oldalán. A gazdaság válság közepette a közhangulat nagyon gyorsan ellene fordulhat” – nyilatkozta Vlagyimir Dzsabarov, az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának az alelnöke.

Az is figyelemre méltó, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki január 24-énm még telefonon biztosította támogatásáról Madurót, az utóbbi hetekben hallgat, s csupán alacsonyabb rangú orosz politikusok ismételgetik, Oroszország Madurót mögött áll. Legutóbb is csak egy külügyminisztériumi osztályvezető szólalt meg. „A nemzetközi közösségnek inkább segítenie kellene az országot, s nem azon fáradoznia, hogy kártékonyan beavatkozzon az ország belügyeibe” – mondta Alekszandr Scsetyinyin.

 

MTI / EPA / Fernando Llano

Elemzők szerint ugyan Oroszország számára viszonylag fontos a világ legnagyobb olajtartalékán ülő Venezuela, az USA közelébe lévő latin-amerikai ország nem annyira stratégiai jelentőségű, mint Szíria volt, ahol Putyin az orosz hadsereget is bevetette a helyi szövetséges, Basar Asszad oldalán. Moszkvában ugyan cáfolják, hogy Guaidó felvette volna a kapcsolatot Oroszországgal, az elemzők biztosak abban, hogy már folyik párbeszéd a magát ügyvezető államfővé nyilvánító ellenzéki politikus és Oroszoroszág között. „Ma még Maduro az úr, de napról napra csökken az ereje. Egyre inkább úgy tűnik, nem lesz képes megtartani a hatalmat” – mondta újságíróknak Dmitrij Rozental orosz Venezuela-szakértő. Szerinte fordulópontot jelentett, hogy Maduro nem volt hajlandó elfogadni azt az EU-s ultimátumot, amelyben Brüsszel a választások előrehozatalát próbálta meg elérni.

Már csak azért is valószínű, hogy a Kreml tárgyal Guaidóval, mert a politikus már Kínával is felvette a kapcsolatot, s azt ígérte, ha hatalomra jut, tiszteletben fogja tartani a Pekinggel kötött megállapodásokat és hitelszerződéseket. „Egy demokratikus Venezuela sokkal jobban képes megvédelmezni Kína és Oroszország érdekeit” – üzente Guaidó. Oroszország venezuelai kintlevőségei 10 milliárd dollár körül vannak: Caracas 3,1 milliárd dollárral tarozik Moszkvának, s az orosz olajipari vállalatok hétmilliárd dollárt érő tulajdonrésszel, illetve kitermelési engedéllyel rendelkeznek Venezuelában.

Az orosz vezetők szemét állítólag az is felnyitotta, hogy tavaly novemberben – még a mostani belpolitikai válság kitörése előtt – egy hivatalos orosz küldöttség bejárta Caracast, s a páncélozott járművekben ülő orosz képviselők megdöbbentek azon, milyen szegénységben élnek a venezuelai főváros átlagpolgárai. Maduro esélyeit az is rontja, hogy az USA újabb szankciókat vezetett be, s a most az olajipari cégeket sújtó büntetőintézkedések miatt tovább zuhan a már egyébként is mélyponton lévő venezuelai export.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!