Hét év börtönbüntetésre ítélték Iránban az emberi jogi ügyekben ismertté vált, Szaharov-díjas Naszrín Szotudeh ügyvédnőt – jelentette hétfőn a félhivatalos iráni ISNA hírügynökség. Az ügyvédnő férje azonban a Facebookon azt közölte, hogy feleségét 38 év szabadságvesztésre és 148 korbácsütésre ítélték.
Ügyvédje közlése szerint az 55 éves Naszrín Szotoudeht tavaly júniusban tartóztatták le kémkedés, rendszerellenes propaganda terjesztése és Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah megsértése vádjával.
Naszrín Szotudeh mások mellett a fejkendő (hidzsáb) kötelező viselése ellen és az öltözködés szabadságáért küzdő aktivistákat is képviselt. Az öltözködés szabadságáért tüntetve számos iráni nő vonult utcára 2017 végén és 2018 elején.
Az ISNA szerint az 55 éves jogvédőre öt évet róttak ki rendszerellenes szervezkedés címén, további kettőt pedig azért, mert gyalázta az ország legfelsőbb vezetőjét, Ali Hameneit. Mohammed Mokíszeh, a tárgyalást vezető bíró újságíróknak azt mondta, az ítélet nem jogerős.
Az aktivistát múlt szerdán a távollétében ítélték el, miután megtagadta a részvételt a teheráni forradalmi bíróságon lefolytatott tárgyaláson, mert nem választhatta ki védőjét.
Szutodeh férje, Reza Handan ezzel szemben azt állította, hogy feleségét 38 évre és 148 korbácsütésre ítélték.
Ezzel kapcsolatban a Reuters hírügynökség rámutatott: Ali Hamenei a múlt héten Ebráhim Raiszi keményvonalas imámot nevezte ki az igazságszolgáltatás élére, és Raiszi kinevezésének célja a mérsékelt politikusok befolyásának aláásása az iszlám köztársaság bonyolult, többpilléres hatalmi struktúrájában. Raiszi volt 1988-ban egyike annak a négy saría (iszlám jog) bírónak, akiknek köze volt a politikai ellenfelek és disszidensek tömeges kivégzéséhez. A néhány hónapig tartó politikai tisztogatásban több ezer ember halt meg.
Szotudeh már korábban is megjárta a börtönt. 2010-ben rendszerellenes propaganda terjesztésének és a nemzetbiztonság veszélyeztetésének vádjával ítélték hat év börtönre, de csak három évet töltött le belőle.
Mostani ügye jól érzékelteti, hogy a teheráni rezsim mennyire tart még a békés kihívástól is – mondta a múlt héten Hádi Gaemi, a New York-i székhelyű Iráni Emberi Jogok Központja jogvédő szervezet vezetője, hozzátéve, hogy az iszlám köztársaság vezetői "tudják, hogy az ország jelentős részének elege van a fejkendőviselést előíró törvényekből".
Az arabul hidzsábnak nevezett fejkendő, illetve szigorúbb, perzsa változata, a csador (amely az egész testet elfedi) nem csupán a perzsa kulturális örökség része, hanem a muszlim vallástudósok nagy része is kötelezőnek tartja. A fejkendő és a csador 1936-ban vált politikai jelképpé, miután Irán nyugatbarát uralkodója, Reza Pahlavi sah a modernizáció jegyében betiltotta őket. A tiltás a sah 1941-es eltörléséig érvényben volt, később pedig a következő sah, Mohammed Reza Pahlavi és rendszere elleni lázadás egyik szimbólumává vált.
1979-ben, az iráni iszlám forradalom győzelmével az ország új vezetője, Ruholláh Khomeini ajatollah kötelezővé tette a nők számára a haj és a test elfedését. Az akkori rendelkezések az évek során enyhültek, azonban a fejkendő viselése ma is kötelező az országban.
