Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Látszik, hogy nem a Fidesz nevezte ki a párt EPP-tagságának ügyében vizsgálódó tanácsot, abban ugyanis nem csak egy véleményen lévő politikusok kaptak helyet.

Az Orbán Viktorral közismerten jó viszonyt ápoló egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel, a Fidesz EPP-ből való kizárása mellett érvelő belga Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke, illetve az Európai Parlament egykori elnöke, Hans-Gert Pöttering alkotja azt a „Bölcsek tanácsát”, amelyet az EPP hozott létre, hogy megvizsgálja, helye van-e magyar kormánypártnak az Európai Parlament legnagyobb frakciójában, az Európai Néppártban.

A mérleg nyelvének szerepét Pöttering játszhatja, aki ugyan korábban támogatta a Fideszt, ám az utóbbi időben nem szólalt meg Orbán védelmében, és ez arra utalhat, hogy elpárolgott a szimpátia. Schüssel kiválasztását azt teszi igazán érdekessé, hogy a politikus akkor volt kancellár, amikor az ezredfordulón éppen a szélsőjobbot kormányzati pozícióba engedő Ausztria volt az EU szégyenpadján.

Látszik, hogy nem a Fidesz nevezte ki a párt EPP-tagságának ügyében vizsgálódó tanácsot, abban ugyanis nem csak egy véleményen lévő politikusok kaptak helyet. Az egyik ellenpont a flamand Herbert van Rompuy, aki már többször is közölte, a Fidesz nem tiszteli az EU és az EPP alapelveit, és ezért ki kellene zárni a pártot a frakcióból. „Nagyon türelmesek voltunk Orbán Viktorral, de egyértelmű, hogy amit tesz, az ellentétes az EPP értékrendjével. Már csak egy dolog hiányzik, annak a kimondása, hogy valamikor, lehet, hogy nem holnap, de Orbánnak nem lesz helye többet a frakcióban” – mondta februárban a politikus a flamand nyelvű belga közszolgálati VRT televíziónak adott nyilatkozatában.

A 71 éves Van Rompuy, aki korábban Belgium miniszterelnöke is volt, azt is többször elmondta, hogy Orbánról és Fideszről már régóta súlyos viták dúlnak a frakcióban, ám korábban azért nem indult eljárás a párt ellen, mert nem volt olyan tömörülés, amely kezdeményezte a kizárást. Rompuyt hívei és ellenfelei is olyan politikusnak tartják, aki kiválóan ért a kompromisszumok kereséséhez – ez Belgiumban, ahol általában nehezen megy a kormányalakítás – ugyancsak szükséges erény. „Minden félnek győztesen kell kikerülnie a tárgyalásokból, ha van vesztes fél, az nem nevezhető jó alkunak. Még akkor is, ha az erőnk az egységben van, a gazdagságunk a sokszínűségben rejlik” – mondta az EU-n belüli tárgyalásokról. Az egyértelműen erős Európát akaró Rompuyről rosszabb véleménnyel vannak az EU-szkeptikusok, a már korábban is fenegyereknek számító Nigel Farage – "a Brexit atyja” – egyszer azt találta mondani róla, hogy Van Rompuynek annyi karizmája van, mint egy nedves szőnyegnek, vagy egy alacsony rangú banktisztviselőnek.

Herman Van Rompuy
©

Rompuyhöz képest a másik végpont Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, aki személyesen is sokat köszönhet Orbánnak, hiszen amikor az akkor még csak 15 államból álló unió tagországai 2000-ben a kapcsolatok részleges megszakításával büntették Bécset, mert a néppárt (ÖVP) koalícióra lépett a szélsőjobboldali és EU-ellenes, Jörg Haider féle Szabadságpárttal (FPÖ), a Fidesz és Orbán Budapesten fogadta az osztrák vezetőt, és védelmébe vette az akkor „fekete-kéknek” nevezett koalíciót.

Orbán Viktor és Wolfgang Schüssel korábbi osztrák kancellár találkozója Bécsben 2018. január 30-án
©

Az Ausztria elleni két- illetve többoldalú szankciók nem jártak eredménnyel, s az akkor felkért három „bölcs” ajánlása alapján az éppen az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország javaslatára a tagállamok feloldották a büntetőintézkedéseket. Schüssel – az ÖVP akkori elnöke – manapság visszaadja a kölcsönt és minden lehetséges fórumon azt hangsúlyozza, a Fidesz és a magyar kormány nem építi le a demokráciát.

Az 1945-ben született Schüssel 2011-ben azt követően jelentette be, visszavonul a politizálástól és lemond parlamenti képviselőségéről is, hogy neve előkerült egy korrupciós botrányban: állítólag az ÖVP több magas rangú tagja csúszópénzt kapott több nagy cégtől, köztük a Telekom Austriától is. Schüssel ártatlanságát hangoztatta, s közölte, azért vonul vissza, hogy ne akadályozza a vizsgálatot. „Senki sem tudja szavatolni, így én sem, hogy senki sem volt, aki visszaélt volna a bizalmammal. Viszont senki sem bánná jobban, ha kiderülne, hogy ez így volt” – mondta a politikus.

Valószínűleg a 2000-ben elszenvedett kudarc miatt vette tudomásul gyakorlatilag zokszó nélkül az EU, hogy 2017-ben az ÖVP ismét összeállt a Szabadságpárttal. Ezt persze azonnal örömmel szóvá is tette Farage. „2000-ben is az Európai Parlamentben ültem, és a testület szankciókat akart Ausztria ellen, mert az FPÖ bekerült a kormánykoalícióba.  Ugyanaz a helyzet, mint 2000-ben volt, és mégsem mond senki semmit. Az EU-szkeptikus politizálás mostanra már a mainstreammé vált” – írta egy Twitter üzenetben az örökmozgó EU-ellenes politikus.

A „nyugati bölcsek” trojkájában Hans-Gert Pöttering számít „fekete lónak”, egyelőre nem tudni, hogy Orbán egykori szövetségese – aki a Magyar Éremrend nagykeresztjét is megkapta hat évvel ezelőtt – melyik oldalra áll. Pöttering a 2004-2009 választási ciklus második felében töltötte be az EP elnöki tisztét, s egyértelműen a föderatív Európa hívének számít, s ez az az elv, amelytől Orbán egyre távolabb kerül a „népek Európájának” az erőltetésével.

Hans-Gert Pöttering és Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, Országház Nándorfehérvári termében 2016. november 22-én.
©

Egy interjúban, amikor arról kérdezték, mi jut eszébe az Európa szóról, közölte: az értékek. Megkérdezték arról is, milyennek látja az EU-t húsz év múlva: „Olyan közösségnek, ahol a polgárok erős európai identitással rendelkeznek majd, s akik az EU-n belül, és azon kívül is megvédelmezik a közös értékeket” – válaszolta. Az ugyancsak 1945-ben született Pöttering, a konzervatív Konrad Adenauer alapítvány első embere volt egyébként az, aki az EPP akkori frakcióvezetőjeként 2004-ben Orbán Viktorral együtt aláírta a frakció és a Fidesz közötti együttműködésről szóló megállapodást.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Koronavírus és iskolanyitás: a diákoknak könnyebb, a tanároknak nehezebb lesz otthon maradni

Koronavírus és iskolanyitás: a diákoknak könnyebb, a tanároknak nehezebb lesz otthon maradni

Érettségizett a kormány: demokráciából és jogállamiságból kapta a legnagyobb egyest az olvasóinktól

Érettségizett a kormány: demokráciából és jogállamiságból kapta a legnagyobb egyest az olvasóinktól

Tömeges csődöktől félnek a szállásadók, ha nem lesz májusi újranyitás

Tömeges csődöktől félnek a szállásadók, ha nem lesz májusi újranyitás