Mítosznak nevezte a srebrenicai mészárlást Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség soros, szerb elnöke pénteken Banja Lukában azon a nemzetközi konferencián, amelyet a boszniai szerb vezetés rendezett a boszniai háború idején Srebrenicában történt eseményekről.

A szerb politikus szerint a muszlim bosnyákok igyekeznek mitizálni az 1992-1995-ös boszniai háború utolsó hónapjaiban Kelet-Boszniában történteket. Mint mondta, a bosnyákoknak mindaddig nem jutott eszükbe népirtásról beszélni, amíg Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség korábbi főképviselője el nem ültette bennük a gondolatot, hogy az embereknek egy ilyen mítoszra van szükségük.

Milorad Dodik szerint a mostanihoz hasonló nemzetközi konferenciák feladata az, hogy rámutassanak arra, mi is történt valójában Srebrenicában és környékén 1992 és 1995 között. "Lehetetlen, hogy a Srebrenicában történtekről szóló igazság csupán hét napról szóljon, mint ahogy azt a nemzetközi közösség képviselői kitalálták. Az igazságnak az egész háború idejét fel kell ölelnie, és még néhány korábbi történelmi folyamatot is" - fogalmazott a boszniai elnök. Hozzátette: elítél mindenféle gonosztettet, de úgy véli, olyanokat is felelősségre vontak a Srebrenicában történtekért, akik egyáltalán nem tehettek az eseményekről. Főként szerbeket ítéltek el, míg például a bosnyák gonosztevőkig nem ért el az igazságszolgáltatás - hangoztatta.

Véleménye szerint a történészeknek kellene igazolni és értelmezni az akkor történteket, nem pedig büntetni például azt, ha valaki nem tekinti népirtásnak a srebrenicai eseményeket. Dodik ezzel arra utalt, hogy Bosznia-Hercegovina többségében horvátok és bosnyákok lakta országrészében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban 2014 óta három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők azok, akik tagadják, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtás történt, illetve azok is, akik olyan háborús bűn elkövetését tagadják, amelyet valamely bíróság már megerősített.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára elhurcoltak mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság pedig 2007-ben minősítette népirtásnak a Srebrenicában történteket. Az ottani népirtást a második világháború óta elkövetett legszörnyűbb európai mészárlásnak tartják.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők sok esetben később kihantolták és más helyre szállították a holttesteket, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat. A folyamatos kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra a Srebrenica melletti potocari emlékhelyen. Az emlékművön az olvasható, hogy a mészárlásnak 8372 áldozata volt. A boszniai szerb vezetés szerint viszont ennél kevesebben estek a szerbek áldozatául. 

A Banja Luka-i nemzetközi konferenciára Oroszországból, az Egyesült Államokból, Németországból, Olaszországból, Izraelből és a nyugat-balkáni térség országaiból érkeztek történészek és szakértők. A rendezvényt a főként szerbek lakta országrészben, a boszniai Szerb Köztársaságban szervezték meg, és a helyi sajtó beszámolói szerint főként olyan szakembereket hívtak meg, akik a szerb állásponttal értenek egyet, és nem jelentik ki egyértelműen, hogy 24 évvel ezelőtt népirtás történt Srebrenicában.