A képviselőház január végén egyszer már megszavazta a törvénymódosítási javaslatot, amelyet február közepén a szenátus is elfogadott. A képviselőház ezt követően ismét megtárgyalta, és némi módosítás után szerdán este 227:186 arányban igenlően voksolt. Ezzel a kongresszus mindkét háza véglegesen elfogadta a törvénymódosítást, amelyet most megküldenek a Fehér Házba. Az elnök azonban vétót helyezett kilátásba, így a javaslat várhatóan nem is emelkedik törvényerőre.

A törvénymódosítás értelmében az Egyesült Államok elnöke vagy kormányzatának tagja nem indíthat katonai akciót az Iráni Iszlám Köztársaság ellen a kongresszus "kinyilvánított felhatalmazása" nélkül.

A törvényjavaslatot demokrata párti és republikánus politikusok együttesen nyújtották be még januárban, azt követően, hogy az amerikai kormányzat Donald Trump elnök utasítására dróntámadással likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnokát. A dróntámadást Washington Bagdad mellett hajtotta végre, s a támadásban életét vesztette Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező iraki milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője is.

Akkor több amerikai törvényhozót felháborított, hogy az elnök előzetesen nem konzultált, és nem is tájékoztatott a készülő csapásmérésről. A törvényjavaslat előterjesztésekor a politikusok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem az elnök kezét akarják megkötni, hanem csak a kongresszus alkotmányban rögzített jogát erősítik meg a háborús cselekmények felügyeletéről.

Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője a szavazás után kijelentette: "Az amerikai nép képviselőinek joga a döntés, és nem egyetlen emberé azt illetően, hogy háborúba küldjük-e gyermekeinket."

Eliot Engel, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a döntéssel a törvényhozók egyértelmű üzenetet küldtek arról, hogy "az amerikai nép nem akar háborút Iránnal, és a kongresszus nem adott felhatalmazást Irán elleni háborúra". A külügyi bizottság vezető republikánus politikusa, a texasi Michael McCaul viszont azt állította, hogy a döntés "megosztó és felelőtlen", és szerinte hamis a kiindulópontja is.

A Fehér Ház szerdán este közleményben tudatta, hogy az elnök vétót emel, és hangsúlyozta: a kongresszusi döntés "megpróbálja megakadályozni az elnököt abban, hogy megvédje az Egyesült Államok polgárait, diplomatáit, haderejét, szövetségeseit és partnereit", továbbá "az amerikai érdekeket" az Irán és a vele szövetséges milíciák folyamatos fenyegetésétől.