A kínai törvényhozás gyakorlatilag egyhangú szavazással fogadta el csütörtökön azt a törvényt, amely az államellenesnek ítélt bűncselekmények esetében lehetővé teszi, hogy Peking a részleges önkormányzatot élvező Hongkong megkerülésével büntesse meg az elkövetőket. Csupán egy ellenvoks és hat tartózkodás volt, az eredmény közzététele után pedig a képviselők tapsviharban törtek ki. Peking szerint az új szabályozás nem fenyegeti Hongkong különleges státusát, a törvényt ugyanis csak célzott esetekben alkalmazzák majd, és a fő cél az, hogy elejét vegyék a Kína belügyeibe való külföldi beavatkozási kísérleteknek.

Ünnep helyett tiltakozás

Míg Pekingben tapsolnak, Hongkongban újabb tüntetések kezdődtek, igaz ezek egyelőre jóval szerényebbek, mint a koronavírus-járvány előtti hónapokban rendezett, több százezres demonstrációk, vagy a szerdai tiltakozó akció, amelyet azért hirdettek, mert a hatóságok törvényben tiltották meg a kínai nemzeti himnusz kigúnyolását.

Biztonsági őrök kivezetnek egy ellenzéki képviselőt a hongkongi parlament ülésterméből 2020. május 28-án

MTI / AP / Vincent Yu

Az ellenzék is akcióba lépett már: több parlamenti képviselőt kivezettek a hongkongi törvényhozásból, miután rohadt növényeket dobáltak szét az ülésteremben. Az akcióval azt hangsúlyozták, hogy ahogy a növények, úgy Hongkong autonómiája is elenyészőben van.

A helyi – Peking támogatását élvező – vezetés közben üdvözölte a kínai parlament döntését. Carrie Lam kormányzó azt hangsúlyozta, Peking ismét bebizonyította, hogy a központi kormányzat odafigyel a városállamra. „Teljes mértékben együtt fogunk működni, hogy minél előbb elvégezzük a szükséges feladatokat” – tette hozzá.

Rohamrendőr áll a himnusztörvény miatti megmozduláson letartóztatott tüntetők mellett Hongkong belvárosában 2020. május 27-én

MTI / AP / Vincent Yu

A következő napokban alighanem újabb és komolyabb tüntetések is lesznek, Hongkongban ugyanis úgy vélik, Peking átlépte a vörös vonalat: azzal, hogy a központi kormánynak joga van a helyi (fél)önkormányzat feje fölött lecsapni az állam állítólagos ellenségeire, Kína nem tartja be az egy ország, két rendszer 1997 óta érvényben lévő elvét. „A nemzetbiztonsági szabályozás mindenképpen új és szomorú fejezetet nyit a történelmünkben. Hongkong, ahogy eddig ismertük, halott” – ezt Claudia Mo, az egyik hongkongi ellenzéki törvényhozó nyilatkozta.

Menekül már ki merre lát

A fejlett gazdasággal rendelkező Hongkongban azt is aggasztó jelnek tartják, hogy a Kína és Hongkong belügyeibe való beavatkozás megakadályozásának örve alatt újabb kínai nemzetbiztonsági intézmények jelennének meg irodákkal Hongkongban. A helyiek szerint félő, hogy a törvényt a demokráciát követelő tüntetők ellen is használnák, sőt az is előfordulhat, hogy visszamenő hatállyal próbálják megbüntetni a hosszú ideje tartó demonstrációk szervezőit és résztvevőit.

Az egyik helyi ellenzéki vezető, Joshua Wong felszólította a nemzetközi közvéleményt, hogy szálljon szembe Kínával. Az USA már Wong nyilatkozatától függetlenül is cselekedett: míg Hongkongban egyelőre viszonylagos csend van az után, hogy a rendőrök szerdán több, mint 300 tüntetőt vettek őrizetbe, Washington a nemzetbiztonsági törvény elfogadása miatt megvonta a Hongkongnak eddig megadott különleges státust, emiatt komoly aggodalom tört ki a befektetők között. Az USA szerint ugyanis Peking jelentősen korlátozta a különleges terület autonómiáját, a kínai vezetők „barbárnak” nevezték az amerikai lépést. A Guardian brit lap szerint a kínai parlament döntése után felgyorsulhat az elvándorlás: megkezdődött a vagyonok menekítése, mert az emberek attól tartanak, a törvény akár vagyonelkobzásra is felhasználható.

Bizonytalan pekingi vezetők?

A hongkongi fejleményekről beszámoló DW német hírportálnak nyilatkozó elemző, Jürgen Hardt, az Angela Merkel német kancellár nevével fémjelzett CDU külpolitikai szakértője úgy véli, a kínai lépés bizonytalanságról árulkodik. „A kínai kormány és a kommunista párt valószínűleg nem érzi magát annyira biztonságban, mint amennyire ez kívülről tűnik” – magyarázta a szakértő. Az EU is megszólalt, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közölte: az unió nagyon fontosnak tartja, hogy az alaptörvénnyel összhangban Kína tiszteletben tartsa Hongkong autonómiáját.

Tapsolnak a törvényhozók a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezet megszavazása után a parlament, az Országos Népi Gyűlés záró ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnok üléstermében 2020. május 28-án

MTI / EPA

A kínai törvényhozás által elfogadott szabályozás most a Kínai Kommunista Párt állandó bizottsága elé kerül, amely kidolgozza a törvény valamennyi részletét. Az előzetes értesülések szerint a következő „tényállások” esetén avatkozhat be Kína közvetlenül Hongkong ügyeibe: elszakadási törekvések támogatása, a központi kormányzat tekintélyének az aláásása, a terrorizmus, azaz erőszak, vagy fenyegetés alkalmazása, illetve a külföldi erők beavatkozási kísérletei. A BBC értékelése szerint a törvény arra is lehetőséget szolgáltat, hogy Kína a hongkongival párhuzamos rendfenntartó erőt működtessen a városállamban.

A tiltakozások kezdete

Hongkongban akkor kezdődtek a demokráciapárti tüntetések, amikor a helyi kormányzat tavaly életbe akarta léptetni a kiadatási törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy Kína is kikérhesse Hongkongtól a körözött bűnelkövetőket. Ez – a helyi ellenzék szerint – veszélybe sodorta volna az ellenzékieket is.

Kormányellenes tüntetőkről készült légifotó Hongkongban 2020. január 1-

MTI/EPA/VIVEK PRAKASH

 Az azóta is tartó tiltakozások hatására ugyan a kormányzat visszalépett tervének megvalósításától, ám közben a tüntetők radikalizálódtak, és többször előkerült a Kínától való függetlenség követelése is.